Váradi József a lap beszámolója szerint a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által szervezett online konferencián elmondta azt is: a Wizznél 2022-ben már konszolidált évben bíznak.
A koronavírus-járvány tavaly márciusi kitörése óta a Wizz Air "elégetett" egymilliárd dollárt, és változatlanul "rakják a máglyára" a pénzt, hiszen többféle veszteséget kénytelenek elkönyvelni - mondta, hozzátéve: az üzleti konstelláció szélsőségesen negatív, de ez senkit sem érdekel, csak az, hogy a pandémia utáni átrendeződésben ki milyen piaci pozíciókat fog szerezni. "Gyakorlatilag mi vagyunk az egyetlenek, akik változatlanul invesztálunk, bővítjük a repülőgépflottánkat, és az egész iparágban nekünk a legmagasabb a likviditásunk. A befektetőknek mi vagyunk az egyik ritka reménysugár" - fogalmazott.
A válság hozta változásokról szólva Váradi József kitért arra: egy évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy a Wizz soha nem fog cargózni és Amerikába repülni, ehhez képest tavaly március-áprilisban csak cargóztak és Amerikába repültek. A jelzett periódusban a cég 130 cargójáratot hajtott végre csak Magyarország és Kína között, egész Kelet-Európának ők szállították a maszkokat és a lélegeztetőgépeket, és jelentős szerepet játszottak az Egyesült Államokban rekedt magyarok repatriálásában.
A közeljövő nagy lehetőségéről, a brassói reptérnek a székelyföldi idegenforgalom fellendülését is feltételező megnyitásáról kijelentette: a Wizz az első odarepülők között lesz, csak készüljön el végre a légikikötő. "A repülőtérnek egyértelműen van létjogosultsága, Románia pedig stratégiai piac. Minden berepülési, illetve kapcsolódási lehetőséget követünk, és megtanultuk a leckét: a fejlődő országokban, piacokon az egyetlen kitörési pont az olcsón árazott infrastruktúra kialakítása" - fogalmazott a vezérigazgató.
Több mint 650 illegális bevándorlóra bukkant Kréta partjainál a görög parti őrség és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex. 
