Kollár József kiemelte, vízválasztóhoz érkezett a társaság azzal, hogy többségi állami tulajdonba került, a 6,6 milliárd forintos állami tőkeemeléssel forráshoz jutott. Beszámolt arról, hogy az utasforgalom a menetrendszerinti hajóikon évek óta stagnál, míg a kompok forgalma dinamikusan nő. 2016 óta átlagosan évi 30 százalékkal emelkedett a kompon szállított utasok, gépjárművek és kerékpárok száma is. A cég vitorláskikötői megteltek, de további férőhelyek létesítésére nincs a cégnek elegendő saját forrása. A Bahart évente 400-450 millió forint fejlesztésre képes önerőből, ami kevés. A legnagyobb gond a műszaki elavultság. Emellett stratégiai kérdéssé vált a munkaerőhiány a hajósállományban, ami miatt idén már néhány járat is kimaradt - mondta.
Molnár Gábor, a BFT munkaszervezetének igazgatója arról számolt be, hogy az irányítóhatóságoktól kapott adatok szerint sz üdülőrégióba az országos átlagot, és a 2016-os balatoni kormányhatározatban rögzített értéket is maghaladó összeg, 400 milliárd forint támogatás érkezett eddig, közel 8500 projekt valósult meg.
Jamrik Péter a BFT közbiztonsági testületének elnökének szezonértékelése szerint a rendezvények száma oly mértékben nőtt, hogy biztosításuk már nehézséget jelentett a polgárőrség, rendőrség és mentőszolgálat számára is.
A beépítettség, zajszint, eltérő üdülőhasználat miatti ellentétek mellett megoldásra vár az új közlekedési eszközök használatának szabályozása: a szárazföldön leginkább az egy és kétkerekű járműveké, míg a vízen az e-jetski, a hyperjet, és az egyéb elektromos eszközöké - mondta. Közölte, megkezdték a "Milyen Balatont szeretnénk?" téma széleskörű társadalmi, turisztikai , önkormányzati, gazdasági és politikai vitájának előkészítését.
Fodor Márk, a Zala megyei közgyűlés tagja arra figyelmeztetett, hogy elindult egy nagyon káros folyamat a Balatonnál a tópart túlzott beépítésével, ami nem csak építészeti kérdés, hanem ökológiai, turisztikai és gazdasági is. "A megépült lakások kihúzták a kereskedelmi szálláshelyekről a vendégeket" - mondta, hivatkozva előzetes adatokra, amelyek szerint csökkent a Balatonnál a kereskedelmi szálláshelyek forgalma a korábbi évhez viszonyítva. Sérelmezte, hogy a fejlesztési forrásokból a meglévő panziók alig részesültek.
Horváth János állami főépítész arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi áfa-rendszer nem a nyaraló-, hanem a lakások éptésének kedvez, ezért óriási a nyomás a hivatalokon és az önkormányzatokon, hogy minél több parti részen építhessenek a befektetők lakóparkokat.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
