Mérsékelt bővülés, változó vásárlói szokások
A magyar kiskereskedelmi forgalom tavaly óta növekedési pályán van, ugyanakkor a bővülés üteme elmarad a régiós országokban tapasztalható dinamikától. Ennek hátterében részben az áll, hogy a magyar háztartások fogyasztása még nem állt teljes mértékben helyre az elmúlt évek magas inflációs időszaka után, miközben a többletjövedelmek egy része továbbra is megtakarításokba vagy szolgáltatásokra áramlik. Emiatt a termékjellegű fogyasztás bővülése visszafogottabb, mint a környező országokban, és továbbra is az uniós átlag alatt alakul.
A kiskereskedelmi szektor szereplői (üzletek, láncok, beszállítók) folyamatosan törekednek a megváltozott gazdasági és szabályozási környezethez való alkalmazkodásra. Ennek hatására az elmúlt másfél évben mérséklődött az üzletbezárások üteme, ugyanakkor a szabályozói lépések – például az árrésstopok – érdemben átrendezték az egyes szegmensek közötti versenyt. Az árrésstopok vesztesei az élelmiszer-szaküzletek – a hentesek, pékségek és zöldségesek, mivel a forgalom átterelődött a vegyes élelmiszerüzletekbe. Boltbezárási hullámot viszont nem okozott az intézkedés.
„Fontos átalakulás zajlik az Ázsiából érkező termékek piacán is. Az Unió 3 eurós vámot vetett ki a 150 euró alatti csomagokra, ezért a Kínából közvetlenlenül a fogyasztóhoz érkező kisértékű csomagok száma csökkenhet, mivel a kínai online platformok inkább európai raktárakba fognak előimportálni” – állapította meg Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője. Hozzátette, hogy az intézkedés csökkentheti ugyan az ázsiai platformok árelőnyét, de önmagában kevés ahhoz, hogy a hazai kereskedők versenyhelyzetét érdemben javítsa.
Extrém időjárás és szuper El Niño is formálja az élelmiszerárakat
A kiskereskedelem egyik logfontosabb termékkategóriájában, az élelmiszerágazatban jelenleg egyszerre éreztetik hatásukat globális és hazai tényezők. Bár a nemzetközi piac alapvetően stabil, a kockázatok egyre erőteljesebbek. „Az élelmiszerárakat ma már nemcsak a klasszikus kereslet-kínálati hatások formálják, hanem az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek is. Az idei szuper El Niño például globálisan is érdemi hatást gyakorol a termelésre és az árak alakulására” – hangsúlyozta Héjja Csaba, az MBH Bank agrár stratégiai ügyfelek értékesítési központjának vezetője.
A szakértő szerint emellett az energiapiaci folyamatok és a geopolitikai feszültségek is közvetlenül befolyásolják a piacot: „A műtrágyaellátási zavarok, a szállítási útvonalak változása és a termelési költségek emelkedése mind beépülnek az árakba, még ha ezt időben eltérően is érzékeljük a lánc különböző pontjain. Például piaci szemszögből nézve a növényi olajok ára mögött már nem elsősorban élelmiszer‑, hanem energia‑ és szabályozási logika áll.”
Magyarországon az árakat az árfolyam és a nemzetközi trendek együttesen alakítják: a termelői árak jelentős kilengéseit követően az élelmiszeripari és fogyasztói árindex is fokozatosan stabilizálódott, ami a bolti árakban is megjelent. Az év második felében ugyanakkor ismét emelkedés jöhet, többek közt szezonális hatások, árfolyamváltozások, vagy akár az árrésstop esetleges kivezetése miatt.
Kétharmad már bankkártya – gyorsul a mobilfizetés
A kiskereskedelmi szektor működését jelenleg számos trend befolyásolja, de ezek között is meghatározó szerepet játszik a digitalizáció, mely gyökeresen alakítja át a fizetési folyamatokat, mind az élelmiszerláncok kasszáinál, mind az online vásárlások során. „2025-ben a hazai kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 20 290 milliárd forintot, és ennek mintegy kétharmada bankkártyás fizetéssel valósult meg. Ez egyértelműen mutatja az elektronikus fizetések dominanciáját” – húzta alá Terjéki Miklós bankkártya termékmenedzsment csoportvezető.
A szakértő szerint a leggyorsabban a mobilfizetés terjed; a bankkártyás tranzakciók mintegy 23 százaléka már mobiltelefonon keresztül történik, és néhány éven belül ez az arány akár az 50 százalékot is meghaladhatja. Az online vásárlások térnyerése szintén látványos: 2025-re az online vásárlások aránya – a bankkártyás költéseken belül – megközelítette a 38–40 százalékot, amit elsősorban a nemzetközi e‑kereskedelmi platformok erősödése hajtott. „Ezek a változások csak előfutárai a közeljövőben érkező digitalizációs hullámnak, melyet már a mesterséges intelligencia fizetési folyamatokba való beépülése generál majd. Az AI-ra épülő megoldások, például az úgynevezett agent pay rendszerek új szintre emelhetik a vásárlási élményt, hiszen a termékválasztástól a fizetésig automatizálhatják a folyamatot” – emelte ki Terjéki Miklós.
A szakmai döntéseket nem ő fogja meghozni. 
