Az automata forgalmáról szóló adatokat a gépekbe épített automata felügyeleti egység (AFE) fogja rögzíteni, tárolni és elküldeni a NAV-nak, legfeljebb 60 perces késedelemmel – írja a Világgazdaság.
A rendelettervezet szerint az automatás cégeknek kötelezően szerződést kell majd kötniük egy felügyeleti szolgáltatóval, amely a technikai lebonyolításért felelős cég lesz, beszereli a felügyeleti egységet, és szervizeli, ha kell. Felügyeleti szolgáltatók azok a cégek lehetnek, amelyek – az online kasszákat forgalmazó cégekhez hasonlóan – forgalmazási engedélyt kapnak automata felügyeleti egységre.
Megint nem egyeztettek a szektorral
A tervezet hidegzuhanyként érte az automatás cégeket, és kongatják a vészharangot, hogy ez tönkreteheti az évente 20-25 milliárd forintos forgalmat bonyolító szektort. A Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, a tervezet egy gyászjelentés, amellyel sok év egyeztetése veszett kárba. Szöllősi Balázs szerint a jogszabályból kimaradtak azok a pontok, amelyekben megállapodtak a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
Az automatásoknak három kérése volt: a megoldás tisztítsa a piacot, növelje az állam bevételeit, és zökkenőmentes legyen a bevezetése. A rendelettervezetből mindhárom pontnak nagyjából az ellenkezője fog következni a szövetség elnöke szerint: növekvő feketegazdaság az automatapiacon, csökkenő állami bevételek és bevezetési problémák, mint az online pénztárgépeknél.
Azzal sincsenek kibékülve az érintettek, hogy havonta 3–10 ezer forint körül alakulhat a NAV-val való kapcsolattartás költsége automatánként. Sok gép esetében ennél kevesebb a havi átlagos nettó árrés, vagyis az üzemeltető cégek nagy része nem fogja tudni kitermelni – mondta Szöllősi. A szövetség elnöke azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ezután sokkal drágább lesz az automatás kávé és a csokoládé, ha egy cég nem akarja lehúzni a rolót.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra. 
