2007-hez képest összességében 96 százalékkal bővült, vagyis csaknem megkétszereződött ez a piac. Mindeközben e piac szerkezetében jelentős változások következtek be. Ezek közül a legszembetűnőbb, hogy részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával előre törtek a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült, forgalmuk pedig rendre 3,7, 6,7, illetve 2,3-szeresére emelkedett.
Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon. A diszkontláncok térnyerését mindenekelőtt üzleti modelljük gyors reagáló képessége magyarázza az új vásárlói igényekre - írja a GKI elemzése.
Mint megjegyzik, a diszkontok a tudatos hálózatépítés mellett sokat fordítanak arra, hogy a minőséghez képest jellemzően kedvező árfekvésű és bővülő választékú kínálat (pl. a vega, vegán, laktóz- és gluténmentes igények kiszolgálása) mellett hatékonyak is legyenek (munkaszervezés, cserélődő szortiment, boltok belső megjelenésének változtatása).
Az elemzés szerint rajtuk kívül főként a Spar tudott nőni, részben új üzletek alapításával, valamint az üzlettípusok diverzifikációjával. Az elmúlt évtizedben 189 új egységet nyitottak, forgalmuk pedig közel megduplázódott. A főként hipermarketeket működtető Tesco és Auchan az előbbiekhez mérten csak lassabban tudott bővülni. Előbbi 2013 óta be is zárta néhány üzletét, forgalma tíz év alatt mindössze 11 százalékkal bővült. A jóval kisebb Auchan elsősorban a Cora felvásárlásával és szupermarketek nyitásával növelte egységeinek számát, s 88 százalékkal árbevételét.
Akik sokat buktak
Az elmúlt 10 év átrendeződésének elszenvedői a főként kisebb élelmiszerboltokat működtető Coop, Reál és CBA. A lánchoz tartozó üzletek száma mindhárom esetben jelentősen csökkent, míg a forgalom éves átlagban 2-3 százalékkal nőtt vagy stagnált. Ugyanakkor, ennek eredményeként az egy boltra jutó forgalom – már csak az átlagos alapterület emelkedése következtében is – növekedni tudott, különösen a Reál esetében (132 százalékkal).
A legkisebb változás a fentiekhez képest szűkebb piaci szegmenset képviselő drogéria láncok esetében mutatkozik. A kétszereplős piacon a Rossmann közel 15 év alatt csak kissé tudott gyorsabban nőni, mint a DM, piaci részesedése ennek következtében enyhén nőtt, de még így is 50 százalék alatti.
A piac szerkezetének fenti átrendeződését részben a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése is elősegítette. A községekben, ahol a „láncmentes” kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen, 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, ugyanakkor Budapesten 85 százalékkal, míg a többi városban 78 százalékkal.
Eltűntek a falusi boltok
Ez a többi lánc számára önmagában is előnyt jelentet, de az elszívó hatást az olcsóbb és kedvezőbb választék elszívó hatása, ezzel párhuzamosan a falusi kisboltok egy részének fokozatos leépülése jelentette. A beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors, míg a kistelepülési vásárlóerő ennél lassabb növekedése mellett egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését a továbbiakban nem tudja rentábilis keretek között folytatni. 2007-2020 között a kereskedelmi láncok boltjainak száma 24 százalékkal csökkent úgy, hogy közben a nemzetközi láncok bolthálózata bővült. Csak 2020-ban 750 élelmiszer jellegű, nagyobb részt nem lánchoz tartozó bolt szűnt meg.
Koncessziós formában valósulnának meg a beruházások, a befektetőket keletről várják. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
