A különböző vezeték nélküli – jellemzően ipari, nagy teljesítményű szabadtéri RLAN hálózati vagy biztonsági kamerák közötti jeltovábbító – eszközök helytelen beállítás esetén jelentősen zavarhatják a meteorológiai radarok megfelelő működését, amelyek emiatt nem képesek egy vihart a légi irányítók, a külföldi meteorológiai szolgálatok vagy a tömegmédiumok számára helyesen előre jelezni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a felelős felhasználói magatartás fontosságára hívja fel e téren is a figyelmet, hiszen ezek olyan típusú zavarok, amelyek közül csak egy is nagy problémát okozhat.
Magyarországon jelenleg négy meteorológiai állomás működik az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) felügyelete alatt. Mindegyik állomás radarja az 5 GHz-es frekvenciatartományban üzemel: Budapesten a Gilice téri radar az 5625 MHz-es, a pogányvári és napkori az 5610 MHz-es, Szentes-Lapistón pedig az 5640 MHz-es frekvencián. Az 5600 és 5650 MHz közötti frekvenciatartományban azonban nemcsak a meteorológiai radarok működnek, hanem a wifieszközök is.
A probléma elsősorban a rossz beállításokból ered
A jelenleg hatályos frekvenciaszabályozás lehetővé teszi a radarok által is használt frekvenciatartományban a vezeték nélküli eszközök használatát, de csak azzal a feltétellel, hogy az eszközök semmilyen módon nem zavarhatják a meteorológiai radarok működését. Éppen ezért Magyarországon csak dinamikus frekvenciaszabályzásra (DFS) képes vezeték nélküli eszközök kerülhetnek forgalomba, azaz olyanok, amelyek radart észlelve automatikusan áthangolják magukat egy másik frekvenciára, ezáltal elkerülve az interferenciát.
A régebben gyártott, illetve beszerzett vagy bizonytalan eredetű eszköz esetében viszont előfordulhat, hogy az nem rendelkezik ilyen radarérzékelő (DFS) funkcióval, vagy az nem működik megfelelően. További probléma lehet, hogy az eszközben „gyárilag” nincs bekapcsolva a DFS-funkció, vagy azt a felhasználó – akár véletlenül is – kikapcsolta. Nem csak a beállítás ezen részéből adódhatnak azonban problémák, hanem abból is, ha a felhasználó a készüléket szándékosan a radar frekvenciasávjára hangolja. Ezekben az esetekben a berendezés nagymértékben zavarhatja a radarok működését, ráadásul egyszerre akár több ilyen zavaró eszköz is jelen lehet azok hatósugarában, ami már a radarkép jelentős részét kitakarhatja. A tipikus, zavart okozó eszközök tehát a nem megfelelően beállított, nagy teljesítményű, kültéri RLAN- vagy a biztonsági kamerák képét vezeték nélkül továbbító berendezések.
Elengedhetetlenül fontos, hogy az ilyen – elsősorban tehát nem a hagyományos, minden háztartásban megtalálható, hanem a nagyobb teljesítményű, ipari célra használt vezeték nélküli – eszközök üzemeltetői a beállítások helyességét ellenőrizzék vagy ellenőriztessék, aktiválják a DFS-funkciót, vagy szükség esetén frissítsék az eszköz szoftverét annak érdekében, hogy azt megfelelő sávszélességen, jó minőségben és nem utolsó sorban jogszerűen használhassák – írja az NMHH.
Súlyos veszélyhelyzeteket idézhet elő a tájékozatlanság
A hasonló interferenciaproblémák nemcsak hazánkban, hanem világszerte gondokat okoznak, jelentősen megnehezítve, adott esetben meg is gátolva azt, hogy a meteorológusok pontosan előre jelezhessék egy-egy viharfelhő kialakulását, aminek a hétköznapi kellemetlenségeken túl vagyonbiztonsági vagy akár életeket is veszélyeztető következményei lehetnek. A légi irányítás is ezen radarmérések információit használja, amikor például egy repülőgépnek egy viharfelhőt el kellene kerülnie, ezeket használják a katasztrófamegelőzésben és -elhárításban résztvevő szervek, de a téves meteorológiai radarképek a mezőgazdaságban is súlyos károkat okozhatnak.
Mit tesz a hatóság?
Amikor az NMHH zavart észlel, mérőautóival megkeresi a zavarforrást, és ha a zavar okozója nem hajlandó a beállításokat módosítani, akkor a hatóságnak el kell járnia, lekapcsoltatja az eszközt vagy eltávolítja a készüléket a helyszínről, visszatérő esetben pedig akár pénzbírságot is kiszabhat. A vezeték nélküli berendezések és ezáltal a zavarok száma is egyre nő – csak ebben az évben eddig több mint hetven ilyen esetet szüntetett meg a hatóság, ezek túlnyomó részét a budapesti radar vonzáskörzetében derítette fel.
Megírta a Magyar Közlöny. 
