Az allergia alapvetően ugyan népegészségügyi probléma, de napjainkra olyan méretet öltött, hogy a gazdaságra is érezhető negatív hatással van. Német, svéd, belga és amerikai szerzők tanulmányukkal most erre próbálják felhívni a figyelmet. Kutatásukban a 15-65 év közötti, európai munkaképes lakosságot vizsgálták abból a szempontból, hogy hány napot hiányoztak munkahelyükről az allergia miatt, illetve azokon a napokon, amikor dolgoztak ugyan, de allergiás tünetek jelentkeztek náluk, milyen mértékben csökkent a teljesítőképességük. Megnézték továbbá azt is, milyen költségei voltak annak, hogy enyhíteni próbálták a tüneteiket.

Az Európai Unióban az allergiások számáról eltérő adatok állnak rendelkezésre: korábban 20-30 százalékos érintettséggel számoltak, de a legfrissebb német adatok szerint a munkaképes lakosság 41 százaléka szenved az allergia valamilyen formában. Így a 15-65 év közötti dolgozók közül legalább 44 millió, de akár 76 millió személy is érintett lehet.

Mivel van a gond?

Ez hatalmas szám, azonban önmagában még nem kellene, hogy gondot jelentsen. A problémák sora ott kezdődik, hogy a betegek jelentős része nem megy orvoshoz a tünetekkel. A nem megfelelő kezelés következtében azonban rengeteg embernél alakulhat ki idült felső-légúti betegség, ami – akárcsak az allergia – csökkenti a munkahelyi teljesítőképességet. A nem megfelelően kezelt allergiás betegek azért jelentik a legnagyobb problémát, mert nagyjából az allergiások 10 százaléka mondható tünetmentesnek, tehát még a legjobb esetben is 40 millió, pesszimistább becslés szerint akár 76 millió dolgozó teljesítménye csökken az allergia miatti hiányzás, vagy a csökkent produktivitás miatt.

Az átlagos heti munkaidőt, az allergiás munkanapokat, valamint az átlagbért figyelembe véve a tanulmány szerzői kimutatták, hogy egy allergia szezon alatt a teljesítmény kiesés 54,9-150 milliárd euró mínuszt jelent az EU-nak. Ha pedig ezek a betegek az útmutatás szerinti ideális kezelést kapnák, az csak 5-8,5 milliárd euróba kerülne, tehát a jó kezeléssel meg lehetne spórolni minimálisan 50-142 milliárd Eurót.

A helyzet Magyarországon sem jobb

Dr. Endre László, egyetemi docens, gyermekgyógyász, allergológus, pulmonológus, a Vasútegészségügyi Központ orvosa szerint hazánkban a munkaképes korú lakosságnak – 4 millió fő – legalább 20 százaléka szenved valamilyen allergiában, ez tehát 800 ezer embert érint. Irányadónak tekintve azt az európai számot, hogy 90 százalékuknak – a kezelés ellenére is – van valamilyen tünete, akkor hozzávetőlegesen 720 ezer ember esetében beszélhetünk munkateljesítmény csökkenésről.

Ha ugyanúgy, mint Európában máshol, ők is 3 napot hiányoznak a betegségük miatt, allergiás szezonjukban pedig teljesítményük 10 százalékkal csökken – ami további 4,8 napnak megfelelő kiesést jelent –, akkor személyenként 7,8 napnak megfelelő termeléskiesés keletkezik szezononként.