Amikor Brüsszel kap ukázt: Európa eltitkolja a kéknyelv betegséget
Szergej Dankvert, a Roszszelhoznadzor vezetője kijelentette, hogy minden okuk megvan azt feltételezni, hogy az uniós állategészségügyi szolgálat hosszú ideje titkolja, hogy a 14-es szerotípusú kéknyelv betegség terjed Európában. Elsősorban Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban.
Az állat-és növényegészségügyi főhatóság szerepét betöltő orosz mezőgazdasági felügyelet vezetője arra hivatkozott, hogy korábban a 8-as szerotípusú kéknyelv betegségről lehetett tudni, amely ellen van Oroszországban oltóanyag, a 14-es típusúra azonban nincs ilyen törzskönyvezve.
Dankvert azzal vádolta az európai állategészségügyi szerveket, hogy nem értesítették Oroszországot, mint az európai hús importőrét a vírusos betegség terjedéséről, és "nyugodt lélekkel aláírták az állategészségügyi igazolásokat", amelyekkel el kell látni a külföldre szállítandó húst.
A Rosszelhoznadzor vezetője szerint ezért nem vehetik figyelembe az európai állategészségügyi hatóság garanciavállalását. Az orosz hatóság arra kéri Brüsszelt, hogy mielőbb tisztázzák a kérdést.
Oroszország márciusban tiltotta meg a szarvasmarha,- juh,- kecske- és sertés élőállat-behozatalt az Európai Unió tagállamaiból. A Roszszelhoznadzor szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel a Schmallenberg-vírus terjedése miatt romlott a járványügyi helyzet az Európai Unió számos országában, az élőállat szállítások ellenőrzése pedig nem megfelelő az uniós szolgálatok részéről.
Mi a helyzet Magyarországgal?
A Magyarországról tenyésztés céljából Oroszországba exportált szarvasmarhákra azonban nem vonatkozik a tilalom, mivel azokat karanténban tartják a szállítást megelőzően - tudta meg az MTI.
Csütörtöktől Magyarországon változtak a kéknyelv betegségre fogékony állatokkal kapcsolatos járványügyi szabályok, mint arról a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatatott Budapesten.
A miniszter rendelete egyebek között azt tartalmazza, hogy a magyar hatóságnak már nem kell jelenteniük a kéknyelv betegség előfordulását az uniós adatbázis, a BT-Net rendszer számára.
A kéknyelv betegségre, amely vírusos jellegű, a kérődző állatok - például: a szarvasmarha, a juh és a kecske - fogékonyak. A betegség az emberekre ártalmatlan.
