A napilap cikke szerint A Kúria mellett működő, devizahiteles érvénytelenségi pereket vizsgáló konzultációs testület jó ideje vizsgálja a devizahitelezés egyes jogi részleteit, most pedig az egyik legfontosabb függőben maradt kérdést, az árfolyamkockázat ügyét elemezte.
A legfőbb ítélkező fórum közlése szerint a testület 140 devizahiteles pert tekintett át, az ezekből levonható általános következtetéseket pedig tíz pontban összegezte. Az egyik leglényegesebb megállapítás azzal foglalkozik, mikor tisztességtelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Tisztességtelen a passzus, ha az árfolyamkockázat viseléséről szóló tájékoztatás elmaradt, vagy volt ugyan, de nem volt megfelelő.
A szakmai testület rögzítette például, hogy a bank tájékoztatása akkor nem volt megfelelő, ha azt, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot, csupán kikövetkeztetni lehetett a szerződés egyes rendelkezéseiből.
A testület egyebek között azt is megállapította, hogy az árfolyamkockázat kérdése igen lényeges: olyannyira, hogy ha az arról szóló feltétel tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelen, ennek nyomán pedig a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére. Szintén fontos, hogy a grémium szerint arra nincs lehetőség, hogy a Kúria az árfolyamkockázat megítélése ügyében átfogó jellegű iránymutatással igazítsa el az ország bíróságait. Az árfolyamkockázatot ugyanis ügyenként lehet csak vizsgálni, az adott eset bizonyítékainak értékelése után.
A szakmai testület még nem fejezte be a témakör elemzését. A grémium ezután azt vizsgálja meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet - olvasható a Magyar Nemzetben.
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
