A hal éppen annyira az egészséges étrend része, mint a zöldségek és a gyümölcsfélék. A több mint ezer ember véleményét összegző felmérésben egy ötfokú skálán a 4,5-es értéket kapó hal így megelőzte a baromfihúst vagy éppen a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat is, elfoglalva a képzeletbeli dobogó második helyét - derült ki egy a TÉT Platform reprezentatív kutatásból, amelyet a Nébih ismertetett nemrég.
Azonban mégsem választunk tudatosan, hiszen a hazai halfogyasztás a különböző források adatai szerint mindössze 4,6-6 kilogrammot tesz ki évente és fejenként, amely csak az utolsó helyre elég az európai országok között. A halfogyasztást népszerűsítő programok igényét jelzi az is, hogy eközben az európai átlag 22,7 kg, a legtöbb halat evő portugálok pedig 55,3 kilogrammot tesznek évente a tányérjaikra.
Miért nem kedveljük a halat?
Dr. Törőcsik Mária néhány évvel ezelőtt készült felmérése szerint hazánkban a hal fogyasztását legtöbben azért utasítják el, mert nem kedvelik az ízét (47%). Tíz megkérdezettből négyen (41,5%) a halhús jellegzetes szagát utasítják el, míg egyharmaduk (33,7%) a szálkák miatt nem szeret halat enni. Tiszteletben kell tartanuk és el kell fogadnunk az eltérő ízlést továbbá, hogy az étkezés jelentős részben megszokáson alapuló örömforrás, amit felnőttkorban nehéz megváltoztatni - mondta a szakértő a Nébihnek.
A halfogyasztás kedveltté tételét gyermekkorban kell megkezdeni, ami apró praktikákkal még felnőtt korban is sikerre vihető. A tengeri halak például kevésbé szálkásak és kevésbé „halas ízűek és illatúak”, de az édesvízi, sőt a tenyésztett halak körében is számos ilyet találhatunk. Fűszerezéssel, pirítással vagy éppen sütéssel változatos és nagyon finom fogásokat készíthetünk belőlük, a reggelitől a vacsorán át egészen a grillpartikig. Készíthető halakból uzsonnakrém, saláta, feltét, de a magyaros ízléshez közel álló ételek is, például paprikás, rántott hal, halleves, halászlé.
Mi a jó a halban?
Valóban ennyire egészséges lenne a rendszeres halfogyasztás? – kérdezte Antal Emesét a Nébih. A dietetikus, szociológus megerősítette: „A halhús valóban a legegészségesebb alapanyagok egyike, hiszen több szempontból is nagyon kedvező élettani hatásai vannak. Zsírtartalma alacsony, általában 1-15 százalék között mozog, fehérjetartalma pedig kiváló minőségű és könnyen emészthető” – mondta a szakértő.
„A zsírosabb halfajták, melyek közé például a ponty is tartozik, még mindig csak a közepes zsírtartalmú húsféléknek számítanak, viszont sokkal több A- és D-vitamint tartalmaznak. Ezek mellett a hal gazdag B-vitaminokban, foszforban, vasban, jódban és kalciumban is. Talán azonban mégis a telítetlen zsírsavak azok, amelyek a legfontosabbak az egészségünk szempontjából, ezeknek a halak, kifejezetten a hideg tengerekben élő fajták az egyik legjobb forrásai.”
Ráadásul a halfélék húsa sok omega-3 zsírsavat tartalmaz, ami szervezetünk fontos tápanyaga, ám előállítani nem képes azt. Az omega-3 zsírsavakat nemcsak a nyers halhúsban, hanem a feldolgozott haltermékekben is megtalálhatjuk, ráadásul a halfélék magas A- és D-vitamin-tartalma további védelmet jelent a szervezetet károsító szabad gyökök ellen.
Vészjósló az IMF előrejelzése.
