Csigatempóban faragja le a vonatkéséseket a MÁV

Vonatok a zalaegerszegi vasútállomáson (Fotó: MTI/Varga György)

2019-ben 1,07 millió személyszállító vonat közlekedett a vasúttársaság pályahálózatán, a vonatok 88 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra. A vonatok 12 százalékát érintette 6 perc vagy annál nagyobb késés. Az összes járatra vetített késés átlagosan 1,88 perc volt – közölte megkeresésünkre a MÁV.

Ha összevetjük a számokat a korábbiakkal, egy év alatt minimális, 1 százalékos javulást sikerült elérnie a vasúttársaságnak. Laptársunk, az Mfor.hu korábbi cikke szerint 2018-ban még a vonatok 13 százalékát érintette késés. Az összesítés szerint, amikor is az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt, ez az akkori 1,03 személyszállító vonatra vetítve valamivel több mint 3,8 évnyi késést jelentett 2018-ban.

A személyszállító vonatok tavalyi késési ideje lényegében megegyezik a két évvel ezelőttivel. 1,07 millió vonattal számolva az átlag 1,88 perces késést, 2 011 600 percet kapunk, ami ismételten 3,82 év késés felhalmozását teszi ki. Bár ahogy a MÁV korábban közölte, a 2018-ban közlekedő több mint 1 millió vonat közlekedési ideje 159 év volt, ehhez érdemes viszonyítani a 3,8 évnyi késést.

Hol kell a legtöbbet várni a vonatra?

A MÁV tájékoztatása szerint 2019-ben a távolsági IC, gyors- és sebesvonatok 75 százaléka, az elővárosi vonatok 85 százaléka közlekedett menetrend szerint.

Nem lehettek boldogok azok, akik napi szinten ingáztak a Budapest-Nyugati pályaudvar–Vác és a Budapest-Nyugati pályaudvar–Cegléd elővárosi vonalakon, ugyanis ezeken a vonalakon közlekedő járatokat érintette a legtöbb késés az előző évben. A vonalakon elsősorban a sebességkorlátozások, illetve az „előre nem látható műszaki hibák” okoztak késéseket.

Ehhez persze hozzájön, hogy mindkét vonal a legnagyobb forgalmat lebonyolító vasútvonal. A ceglédin naponta 285 vonat közlekedik, amely átlagosan 5 (csúcsidőben 2) percenkénti vonatközlekedést jelent. A váci vonalon 350 vonat jár naponta, amely átlagosan 4 (csúcsidőben 2) percenként jelent egy elhaladó vonatot.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a vasúttársaság idén a pályakorszerűsítésekkel arra törekszik, hogy ezeken a vonalakon feloldják a sebességkorlátozásokat, visszaállítsák a vonal eredeti pályasebességét, valamint mindkét vonalon KISS motorvonatok állítsanak majd forgalomba, amelyek nemcsak az utazási színvonalon, de a menetrend pontosabb betartásán is segítenek.

Kevesebb lett az utas a felújítások miatt

Az utasszámot tekintve történt némi visszaesés: 2018-ban 141,9 millióan, míg 2019-ben 140,8 millióan választották a vonatot. Az állami vasúttársaság szerint a csökkenés azokon a belföldi vonalakon és mellékvonalaikon állt elő, ahol pályaépítés miatt korlátozások voltak a menetrendben.

A Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs, illetve a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon hosszabb lett a menetidő, illetve több hónapig pótlóbuszokkal is kellett utazni. A MÁV szerint várhatóan a pályaépítés befejezésével ezeken a vonalakon is jelentősen nő majd az utasszám, hiszen a pályafelújítás után rövidebb menetidőkkel közlekednek a vonatok, jobb lesz a vonatok menetrendje és csatlakozása. Erre jó példa az esztergomi és a székesfehérvári, dél-balatoni vonal – jegyzi meg a vasúttársaság.

Vonattal a Balatonra

Az utazások számának növekedését vizsgálva pozitív eredményt ért el a tatabányai elővárosi vonalszakasz, amelyen több mint 600 ezerrel nőtt az utazások száma, az esztergomin 710 ezerrel több utazás volt, a kunszentmiklósin 317 ezerrel nőtt az utasszám; a székesfehérvári vonal elővárosi és távolsági szakasza egyaránt eléri a 320 ezerrel több utazást.

Ezeken túl, több év után 2019 nyarán a Balaton déli partján újra közlekedő étkezőkocsik forgalomba állítása is kedvező változást hozott. A menetrendi és szolgáltatási fejlesztések (több IC kocsi, a déli parton étkezőkocsi) után a nyári időszakban 120 ezer fővel, 7,5 százalékkal nőtt meg balatoni vasútvonalak forgalma.

Máshogy veszünk már jegyet

2019-ben 68,5 millió jegyet váltottak az utasok. (A pénztáraknál 37,5 millió, a fedélzeten 6,3 millió, jegykiadó-automatából 10,4 millió, online, azaz e-Ticket rendszeren keresztül 9,6 millió, míg MÁV applikáción 4,6 millió jegyet értékesítettek.)

A MÁV szerint az előző év nagy változása volt a jegyvásárlási szokások átalakulása. A MÁV-app, mint önálló értékesítési csatorna előretörése összevethető azzal a növekedéssel, amelyet az internetes jegyvásárlás, illetve ahhoz kapcsolódóan az e-vonatjegyek értek el.

Érintőképernyős jegyértékesítő automatánál vásárolt menetjegy a Keleti pályaudvaron (Fotó forrása: MTI Fotó, Mohai Balázs)

Tavaly közel 4,6 millió darab belföldi vasúti menetjegyet, bérletet és felárat vásároltak az utasok a MÁV alkalmazáson keresztül. Jellemző az applikáció népszerűségének növekedésére, hogy míg tavaly januárban 4,2 százalék volt a MÁV-app aránya az eladott jegyek számából, addig decemberre ez 9,5 százalékra, azaz több mint a duplájára nőtt egy év alatt. Ezen belül az értékesített jegyek száma 2019 utolsó negyedévében megháromszorozódott az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A vasúttársaság szerint a további fejlesztéseknek köszönhetően, ez év első felétől lesz lehetőség menetjegyet váltani a felszállási állomástól a menetrend szerinti indulási idejénél később induló vonatra is az alkalmazáson keresztül.

5 éve nem fizettek be ennyi bírságot a bliccelők

2019-ben a MÁV jegyvizsgálói 30 ezer alkalommal szabtak ki  bírságot, összesen 313,1 millió forint értékben. Ezt a vasúttársaság követelésbehajtási csoportja 2019-ben összesen 794 egy összegű, 2334 részletfizetésre irányuló fizetési megállapodást kötött, valamint kiküldtek 33,8 ezer felszólítást is.

Hogy ebből mennyit fizettek be a bliccelők? A MÁV szerint a követelésbehajtásból származó bevétel tavaly kimagasló volt. A befolyt bevételek meghaladták a 103 millió forintot, amire a vasúttársaság szerint az elmúlt öt évben nem volt példa.  (2017-ben 63 millió forint folyt be utólagosan a vasút kasszájába a kiszabott bírságokból, 2018-ban 93 millió forint.)

Mennyire elégedettek a MÁV-val a magyarok?

A Nézőpont Intézet tavaly év végén publikált kutatása szerint mind az államvasúttal, mind annak szolgáltatásaival többen voltak elégedettek, mint 2018-ban. A „MÁV-ról alkotott véleménye” egy év alatt az összes magyar ötödének (20 százalék) javult és tizedének (10 százalék) romlott, a többiek nem láttak változást. A társaság szolgáltatásait rendszeresen használók körében azonban kedvezőbb a kép: harmaduk (35 százalék, mintegy félmillió magyar) szemében javult és csak feleannyiuk szemében romlott a MÁV-kép. A Nézőpont szerint a javuló adatok mögött egy-két szolgáltatás sikere állhat.

Ottfeledett ukulele és rókaszőrme

A MÁV korábbi tájékoztatása szerint a vonaton hagyott tárgyak száma másfélszeresére nőtt 2018-hoz képest: míg két éve 5883, 2019-ben már 9029 talált tárgyat regisztráltak, amelyek közül minden második visszakerült a tulajdonosához. A talált tárgyakat tavaly november óta rögzítik okostelefonnal egy adatbázisban. Valamennyi hozzáféréssel rendelkező szolgálati helyen – például a pénztárosok és jegyvizsgálók is – azonnal nyilvántartásba tudják venni az elhagyott tárgyakat. Az információkhoz a Mávdirekt is hozzáfér, így a telefonon érdeklődő utasok gyors és pontos tájékoztatást kaphatnak.

Az új adatbázisba már fényképeket is fel lehet tölteni, ezzel a tárgyak beazonosítása jelentősen leegyszerűsödik. Az adatbázisban szerepelnek például táskák, iratok, pénztárcák, kulcsok, ruhanemű, műszaki cikkek, de akadnak hangszerek (gitár, ukulele, hegedű, nagybőgő), sporteszközök (gördeszka, hokiütő, jógamatrac, roller, íjfelszerelés) de jegygyűrű, babakocsi, műláb, szintező állvány is. A tavaly év végi ünnepi időszakban több adventi koszorú, műfenyő, egy rókaszőrme és egy mikulásjelmez is bekerült az elveszített tárgyak közé, de találtak már javítás alatt álló érettségi dolgozatot, doktori disszertációt és szakdolgozatot is.