Csirkét és disznót eszik a magyar

Az Étkezési szokások című kutatás eredményei szerint tavaly tízből kilenc hazai háztartás vásárolt baromfi- vagy sertéshúst, a tőkehúsra elköltött 230 milliárd forintnak csupán 17 százalékát adták az egyéb baromfi-, a marha-, nyúl- és vadhúsokra kiadott forintok. A háztartások friss csirkehúsra 84 milliárd forintot költöttek 2011-ben, és a családok 86 százaléka vásárolt csirkehúst legalább egyszer az évben. A vásárlói létszám némileg alacsonyabb a sertéshúsnál, ebből a háztartások 85 százaléka vásárolt legalább egyszer 2011-ben, míg a marhahúst mindössze a családok 29 százaléka kereste.

A felmérés szerint a csirkehús kedveltsége Magyarországon elsősorban viszonylag kedvező árának köszönhető, de az elmúlt néhány évtized egészségtudatos kampányai is hozzájárultak népszerűségéhez. A kiskereskedelmi forgalomban megjelenő friss csirkehús kínálatában jelentős a hiper- és szupermarketek szerepe, a háztartások az összes megvásárolt csirkehús 45 százalékát itt szerzik be.

A hentesüzletek és a piacok 29 százalékos részesedést tudhatnak magukénak. A GfK szerint a hazai hústermelésben a baromfihús előállítás az egyetlen olyan szegmens, amelyben az ország nettó exportőrnek számít. A termelőktől ugyanakkor folyamatos fejlesztéseket és átláthatóságot kíván meg a magasabb árakkal dolgozó és komolyabb állatjóléti intézkedéseket előíró nyugat-európai piac.