Ez 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint a 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet az átmeneti időszakra jogi kiszámíthatóságot biztosítva azt célozza, hogy 2050 után az unió kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.
Előírja, hogy az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kibocsátásának szabályzásával tovább növelné a szénelnyelés mértékét. Ezáltal akár 57 százalékra emelné a 2030-as csökkentési célt.
A javalat köztes, 2040-re megvalósítani kívánt célokat is vázol, amely azt határozza meg, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett "szén-dioxid-büdzsé" lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme - írták.
Az EP javaslatai alapján továbbá egy éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jön létre, amely nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika - közölték.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
