Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója a lapnak elmondta: a jelenlegi forgalom mellett úgy számolnak, hogy az ágazatnak 6,4 milliárd forint többletadót kell befizetnie. Hogy ez termékenként mekkora áremelést hozhat, egyelőre nem tudni, ám az biztos, hogy a tavaly novemberi adóemelés idején a cégek már minden olyan trükköt bevetettek - csökkentették termékeik alkoholtartalmát, a kiszerelés méretét -, amellyel kordában tudták tartani a kiskereskedelmi árakat.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége konzultációt kezdeményezett a kormánnyal az ügyben, mondván: számokkal is be tudják bizonyítani, hogy a tervezett adóemelés nyomán a gyártók kénytelenek lesznek áthárítani az adót a vásárlókra, így számottevően csökkenhet a sörfogyasztás.
A dohánytermékeknél minden eddiginél nagyobb áremeléseket hozhat a jövő év. Az idén ugyanis már két lépcsőben volt egy jelentős jövedékiadó-emelés, amely dobozonként átlagosan száz forint drágulást hozott. A parlamentnek most benyújtott javaslat nyomán jövőre nagyjából 140 forinttal nő az ár.
Nagyjából százezer autóst érint, hogy a kormány a literenként 225-270 forintba kerülő autógáz jövedéki adóját a jelenlegi nettó 30 forintról jövőre két lépcsőben a duplájára növeli. Az adóemelés ellenére továbbra is érdemes lesz gázüzemű autóval közlekedni, de az átlagos személyautó esetében 200-300 ezer forintba kerülő átalakítás megtérülési ideje akár évekkel is megnőhet - mondta a lapnak Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter (MGKK) elnöke. Az intézkedés Domanovszky Henrik szerint elsősorban nem is az autósokat vagy a kutakat, hanem az átalakítást végző vállalkozásokat érintheti kellemetlenül.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
