Úgy tűnik, a magyarországi járványt korlátozó intézkedésekkel egyelőre sikerül kordában tartani, olyannyira, hogy a kormány a lazítás mellett döntött. Bár a halálesetek száma meghaladja a 300-at, a tömeges megbetegedések szakasza valahogy nem következett be. A gyárak, üzemek leállásával, a hotelek, vendéglátóhelyek bezárásával, a cégek home office-os megoldásaival, az üzletek nyitvatartásának szűkítésével, a higiénés szabályok szigorú betartásával, a szociális intézmények kijárási és látogatási tilalmának elrendelésével a hazai járványgörbe továbbra is lapos.
Ám sokan pedzegetik, hogy a hivatalos járványkommunikáció nem fedi teljesen a valóságot. Például a rengeteg kórházi ágykapacitás felszabadítása sokak számára nem világos, valamint az is kérdéses, hogy az eltolt műtéteket és kezeléseket hogyan tudja majd a végtelenül elgyötört egészségügyi személyzet a járvány előtti bérszínvonalon végig csinálni, vagy hogy a járvány miatt félbetört kórházi adósságok reformjára mikor kerülhet sor.
Cikkünkben sorra vesszük az időbeli történéseket. Hogy Kínából pontosan hogyan indult el az újfajta koronavírus, melyet mindjárt az elején a kínai járványügyi szakemberek arra kérték a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy ne kínai vírusnak, hanem COVID-19-nek nevezzék el a járványt (a koronavírus betegség rövidítve az aktuális évszámmal ellátva). Hogy mikor jelentette be a WHO a világméretű pandémiát, s mikor került át Kínából és alakult ki új gócpontja Európában, s mi történt Magyarországon.
Egészségügyi körképünk a Piac & Profit legfrissebb számában. Vegye le a virtuális polcról és olvassa otthonában egy kattintással.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
