Egy jól sikerült vállalkozás profitja, egy befektetés magas hozama vagy a házasságba bevitt ingatlan bérleti díja mind házastársi közös vagyonnak minősülhet – hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. A márciusban életbe lépő Ptk. új szabályai szerint a vagyonközösség a házasság időtartama alatt is megszüntethető, ha az egyik fél túlzottan eladósodik. A változások több mint 450 ezer olyan céget érinthetnek, amelynek magánszemély a tulajdonosa.
A márciusban életbe lépő Ptk. megőrizte azt az ismert korábbi főszabályt, amely szerint a házastársak közös vagyonába tartozik mindaz, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereznek. Ez a közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Emellett azonban megmarad egy kevésbé ismert rendelkezés is, amely szerint szintén közös vagyonnak számít a különvagyon haszna (kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után).
„Mindez akkor jelent először gondot, amikor például a házasság megkötése előtt indult, sikeres vállalkozás profitja vagy megnövekedett értéke felett rendelkeznek” – mondja Szecskay András, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvezető partnere. „Közösnek számít a bankbetét vagy értékpapír-befektetés haszna, kamata vagy hozadéka is.”
Bizonyítani kell, hogy nem közös vagyon
A Ptk. szerint a bíróságnak azt kell vélelmeznie, hogy a házastársak vagyona közös. Erre példa: ha az örökölt házat a bérbeadásból származó bevételből újítják fel, a bérleti díj közös vagyonnak minősül. Ha a felújítás különvagyonból történt, azt külön kell bizonyítani, mert a vélelem a közös vagyon mellett szól. Azt is bizonyítani kell, hogy a házastárs hozzájárulása nem szükséges egy ügylethez, mert az különvagyon és nem közös. Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. E felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.
A házasság alatt is megszűnhet a vagyonközösség
Indokolt esetben a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt is megszüntetheti a vagyonközösséget, ha bármelyik házastárs kéri. Ilyen eset lehet, amikor az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely veszélyezteti a megosztást kérő házastárs részesedését. A házasság alatti vagyonközösség megszüntethető akkor is, ha végrehajtási vagy felszámolási eljárás indult azzal az egyéni céggel, szövetkezettel vagy például bt-vel szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, és ez a megszüntetést kérő házastárs részesedését veszélyezteti. Amint megszűnik ez a sajnos mind gyakrabban előforduló helyzet, az új Ptk. szerint a bíróság közös kérelemre visszaállíthatja a vagyonközösséget.
Jobban járnak egy szerződéssel
Az új rendelkezésekből sem lehet más tanulságot levonni, mint korábban: sok bonyodalomnak, hosszú és költséges jogvitának lehet elejét venni egy átgondolt házassági vagyonjogi szerződéssel” – mondja Szecskay András. Ebben a házastársak meghatározhatják azt a vagyonjogi rendszert, amely életközösségük alatt működni fog. Az ügyvéd szerint ez a házasságkötés első próbája is, és ha a házasulandók megértik, hogy erre szükség van, akkor házasságuk is kevésbé lesz törékeny – legalábbis vagyonjogi szempontból.
Erre számítson, ha házastársa eladósodik
Márciusban változik a Ptk., már nem kell elválni ahhoz, hogy megszűnjön a vagyonközösség. Ez különösen jól jön akkor, ha a házastársak egyike eladósodott vállalkozó.
Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter volt a Telex vendége, az interjúban több téma is előkerült.
