A brüsszeli testület deklarált célja az, hogy az energiaellátás biztosított, fenntartható, versenyképes és megfizethető legyen az EU minden polgára számára.
Legalább három forrás
Maros Sefcovic elmondta, hogy azt szeretné, ha minden uniós tagállam legalább három különböző forrásból tudna energiát importálni. Ennek érdekében a bizottság nagyobb átláthatóságot szeretne az unión kívüli energiaszállítókkal kötötti megállapodások terén.
A bizottság alelnöke úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy az energia szabad áramlása legyen az unió tagállamai között, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása mellett az ötödik szabadság. Ennek érdekében a bizottság arra készül, hogy a jelenleg hatályos előírásoknak maradéktalanul, szigorúan érvényt szerez például a szabályozó hatóságok függetlensége, valamint az infrastruktúra és az energia tulajdonosi viszonyainak szétválasztása terén, "ha kell a jog eszközével".
A bizottság az elektromos energia piacának újratervezését tartja szükségesnek annak érdekében, hogy rugalmasabb legyen, nagyobb mértékben hagyatkozzon a megújuló energiaforrásokra és a tagállamok között több legyen az összeköttetés. Brüsszel emellett a belső piacba történő állami beavatkozásokat is "komolyan" felül szeretné vizsgálni, emellett a környezetre káros állami támogatásokat fokozatosan kivezettetné.
Energiahatékonyság
A bizottság az energiaunió keretén belül az energiahatékonyságról való gondolkodást is alapvetően átalakítaná; azt javasolja ugyanis, hogy az energiahatékonyság váljon saját jogán energiaforrássá, és azonos feltételek mellett versenyezhessen az energiatermelő kapacitásokkal.
A bizottság emlékeztet, hogy az EU energiaszükségletének több mint felét importból kénytelen fedezni, ami nagyjából 400 milliárd euróba kerül. Emellett 12 olyan tagállam van, amely nem felel meg annak a minimális előírásnak, hogy áramtermelésének legalább tizedét képesnek kell lennie exportálni, mert nem rendelkezik az ehhez kellő infrastruktúrával. Az energiahálózatok összekapcsolása Brüsszel szerint éves szinten negyvenmilliárd euró megtakarítást jelenthetne a fogyasztóknak.
Brüsszel rámutat, hogy az unióban hat olyan tagállam is van, amelynek földgáz-importja teljes egészében egyetlen forrásból származik, valamint, hogy az unióban lévő épületek háromnegyede nem elég hatékonyan használja fel az energiát, a közlekedés 94 százaléka pedig kőolajszármazékokra épül, amelyeknek 90 százaléka import.
A bizottság az energiaunió megteremtésének szükségessége mellett érvel azzal is, hogy az áram és a földgáz nagykereskedelmi ára 30 illetve 100 százalékkal magasabb Európában, mint az Egyesült Államokban, és emlékeztet, hogy a következő 5 éven belül a kontinensen 1000 euró beruházásra volna szükség az energiaszektorban.
Egységes fellépés
Az energiaunió megteremtésének szükségességét még lengyel miniszterelnökként Donald Tusk, az Európai Tanács jelenlegi elnöke vetette fel. Az ő kezdeményezésének központi eleme viszont egyenesen az lett volna, hogy a tagállamoknak elsősorban azért kellene energiauniót létrehozniuk, hogy egységesen erőteljesebb alkupozícióval tudjanak fellépni az unión kívüli energiaszállítókkal, adott esetben például Oroszországgal szemben,amikor energiavásárlásról tárgyalnak. A szerdán bemutatott csomag viszont ilyen konkrét javaslatot végül nem tartalmaz.
Sefcovic újságírói kérdésre azt is elmondta: alapvetően Margrethe Vestager versenyjogi biztoson múlik, hogy mikor, de a bizottság várhatóan heteken belül végez azzal a vizsgálattal, amely azt hivatott kideríteni, visszaélt-e piaci helyzetével a Gazprom.
Az alelnök arról is kapott kérdést, hogy hogyan tervezi megvalósítani azt, hogy a tagállamok aláírás előtt mutassák meg a bizottságnak energiavásárlási szerződéseiket, miközben például Orbán Viktor szerint ez ellentétes a magyar érdekekkel, és sértené a tagállami szuverenitást. Sefcovic elmondta, hogy Brüsszel valóban ezt szeretné, amihez természetesen a tagállamok hozzájárulására is szükség lesz majd a miniszterek tanácsában, ezért igyekszik majd elmagyarázni nekik, milyen pozitív következményekkel járna ez.
"Azt hiszem elég meggyőző érvünk lesz, hogy még a magyar miniszterelnök is meggondolja magát" - fogalmazott Maros Sefcovic.
Az Egyesült Államokban sorban a harmadik héten emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a május 8-án végződött héten. 
