A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok több mint négyötöde (84 százalék) zenehallgatásra, háromnegyede (75 százalék) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, 50 százaléka pedig különböző játékra is használja az internetet. A hat évvel ezelőtti eredményekhez képest megfigyelhető, hogy az akkor még többnyire középiskolás fiatalok – akik azóta fiatal felnőtté értek – körében mára jelentősen megugrott az online hírek fogyasztása: míg 2011-ben ez az arány 46 százalék volt, idén már 71 százalék, vagyis a fiatalok érdeklődőbbé és nyitottabbá váltak a közéleti és politikai témák iránt - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) fiatalokat érintő legfrissebb országos felméréséből.
Akár fizetnének is
A kutatás szerint a fiatalok közel fele (45 százalék) fizetett már életében legalább egyszer online beszerezhető, vagy azon keresztül elérhető tartalomért, ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a férfiak és nők között: míg az előbbiek 59 százalékára, utóbbiak kevesebb, mint egyharmadára (31 százalék) volt ez jellemző. A nem fizető csoportnak ugyanakkor mindössze egyharmada mutat nyitottságot arra, hogy változtasson eddigi gyakorlatán és pénzt áldozzon legális tartalmakért.
A HENT felméréséből az is kiderül, hogy az interneten megtalálható tartalmak esetében a jogszerűtlen források legálistól való megkülönböztetése a fiatal felnőttek egynegyedének okoz gondot.
„A javuló tendencia ellenére még mindig jelentős ismerethiány tapasztalható a vásárlók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és hamisnak, ezért a szankciók mellett kulcsfontosságú a fogyasztók pontos tájékoztatása is a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára.
A felmérés szerint a zenei tartalmak első számú szolgáltatója továbbra is a YouTube (88 százalék), de a válaszadók csaknem kétharmada (64 százalék) a letöltést is használja, ugyanakkor fontos változás, hogy a hat évvel ezelőtti adatokhoz képest (69 százalék) enyhén visszaesett ennek a népszerűsége. További érdekes fejlemény, hogy a fiatalok egyharmada valamelyik stream alapú zeneszolgáltatónál már regisztrált, annak többnyire valamilyen ingyenesen elérhető verzióját veszik igénybe. A letöltési megoldások között a legnépszerűbb platform a YouTube downloader (70 százalék), amelyet a régóta ismert torrentezés (55 százalék) követ.
| A fiatal, középiskolás korosztály szokásait és attitűdjeit legutóbb 2015-ben vizsgálta a HENT. Az akkori középiskolások mára fiatal felnőttekké értek és így résztvevői voltak a 18 és 26 év közötti korcsoport megkérdezésére irányuló 2017-es kutatásnak. A résztvevők 41 százaléka jelenleg is nappali tagozatos tanulmányait végzi a közép- vagy felsőoktatásban. Minden tizedik válaszadó már megszerezte felsőfokú diplomáját, 43 százaléka pedig főállásban végez munkát. |
Filmek esetében ugyancsak fontos szerepe van a letöltésnek (64 százalék), ami 2011-hez képest már 10 százalékpontos növekedést jelent. A tendenciának több oka lehet: egyrészt visszaszorulóban van a videó, illetve DVD alapú filmnézés, másrészt nőtt a háztartásokban az internetes sávszélesség, emellett olcsóbbá vált és nagyobb lett a tárolókapacitás, illetve a fogyasztók részéről már kialakult módszerek vannak a letöltő felületek azonosítására és használatára. A letöltés mellett az ugyancsak ingyenes, stream alapú filmnézés is népszerű (50 százalék). Pozitív fejlemény, hogy minden ötödik válaszadó válaszolta azt, hogy már legális internetes felületeken keresztül is nézi a filmeket.
Gyors és egyszerű
A HENT kutatásából az is kiderül, hogy ezeknek a tartalmaknak az ingyenes letöltése mögött sokkal inkább a gyorsabb és egyszerűbb hozzáférés húzódik meg, mintsem az ingyenes hozzájutás lehetősége. Ugyanakkor a válaszadók egy jelentős része (56 százalék) szerint a letöltött tartalmak sok esetben nem is beszerezhetőek legális úton.
Azt követően, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról, az S&P megerősítette a magyar államadós-osztályzatot. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
