|
| Görgősor a UPS amerikai csomagszállító vállalat magyarországi logisztikai központjában Vecsésen (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás) |
Ha valaki az Európai Unión kívülről rendel terméket, akkor jelenleg 22 euró érték alatt nem kell vámot és általános forgalmi adót fizetnie. Mindez sok visszaélésre adott lehetőséget, a távol-keleti online áruházak előszeretettel trükköztek azzal, hogy ennél kisebb összeget tüntetnek fel a csomagon, függetlenül attól, hogy mekkora értékű árucikk volt az adott küldeményben – jelentős bevételkiesést okozva ezzel az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt. Egy 2021. január elsején hatályba lépő európai uniós jogszabály első körben megszünteti ezen kis értékű küldemények adómentességét, ami jelentős kihívás elé állítja az áruimport folyamatában résztvevőket – elsősorban az adóhatóságot és a vámügynöki szolgáltatást végző logisztikai szereplőket.
Évi 40 millió vámeljárás
Az e-kereskedelemhez kapcsolódóan jelenleg évi mintegy 300 ezer darab vámkezelési eljárás zajlik. A kis értékű postai küldeményeknél eddig csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek, nem volt szükség ezek esetében adó- és vám kivetésére. A jogszabályváltozást és a postai csomagok forgalmának évi 20-25 százalékos növekedését is figyelembe véve, 2021 január elsejétől a meglévő vámeljárási esetszám mellett, várhatóan további évi több mint 40 millió vámeljárás várható. A légi úton érkező árumennyiség növekvő volumenét jól érzékelteti, hogy 2015 és 2018 decembere között 91,5 ezer tonnáról 146 ezer tonnára nőtt a Budapest Airport cargoforgalma.
„A vámeljárások esetszámának ilyen mértékű növekedése a jelenlegi szakemberállományt és informatikai rendszereket figyelembe véve lényegében megoldhatatlan feladat elé állítja az áruimport folyamat szereplőit” – véli Fülöp Zsolt.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke szerint mielőbbi átfogó informatikai fejlesztésre és a szabályozási környezet átgondolására lenne szükség, minthogy az új rendszereket még az éles üzem előtt – 2020 végig – egy kiemelten forgalmas időszakban le is kellene tesztelni. Ennek hiányában lelassulhat a csomaglogisztika, állandósulhatnak a szállítási csúszások, a küldemények hetekkel, hónapokkal később kerülhetnek majd a megrendelőkhöz. A lassuló folyamatok Magyarország piaci pozícióit is jelentősen veszélyeztethetik, elsősorban az e-kereskedelemben résztvevő logisztikai szereplők eshetnek el megrendelésektől – hangsúlyozza a szövetség elnöke.
Magyar Péter az MCC-osztalék kifizetésének megtagadását kérte a vállalattól. 
