Az európai uniós zeneipar 2014-ben mintegy 170 millió eurós bevételkiesést szenvedett el az illegális forrásokon keresztül elérhető tartalmak növekvő népszerűsége miatt, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Így is baromi jól keresnek
Az elemzés az illegális forrásból származó zenei felvételek felhasználásának káros hatásait vizsgálta 2005 és 2014 között az Európai Unió 19 tagállamában, ami lefedi az összes tagállam hangfelvétel készítési és publikálási iparágának 99 százalékát. Ebből a veszteségből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához és 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető.
|
| Forrás: EUIPO |
A zeneipar által elszenvedett veszteség aránya elérte a forgalom 5,2 százalékát. A kapcsolódó szektorok és az állam bevételkiesését is figyelembe véve ez az értékesítési veszteség összesen 336 millió euróra tehető. A csökkenő kereslet folytán ugyanis a vizsgált európai uniós tagországok mintegy 63 millió euró állami bevételtől estek el, továbbá a munkahelyek száma 2155-tel csökkent.
Nem fizetünk, ha ingyen is megszerezhető
A jelentés arra is rámutat, hogy az illegális tartalmak felhasználásának növekedésével párhuzamosan jelentősen visszaesett a fizikai hanghordozók, illetve a digitálisan elérhető zenei tartalmak forgalma. A tagországok közül a legnagyobb közvetlen bevételkiesést a saját hangfelvétel-iparában az Egyesült Királyság szenvedte el 48,6 millió euróval, ami a brit zenei piac 5,7 százalékának felelt meg.
|
| Forrás: EUIPO |
A második helyen Németország, a harmadikon pedig Franciaország foglal helyet 40,4 és 26,4 millió euróval. Ehhez járul a kapcsolódó iparágak és az állami szektor közvetett vesztesége, amely az Egyesült Királyság esetében további 30, Németország esetében 26, Franciaország esetében 21 millió euró veszteséget jelent.
Itthon még gyerekcipőben jár a kalózkodás
Magyarország a lista 16. helyét foglalja el viszonylag alacsony, 282 000 eurós, azaz 88,5 millió forintos becsült bevételkieséssel. A zenepiac értékesítési veszteségének aránya nálunk az 5,2 százalékos EU-átlagnál kedvezőbb, a hazai forgalom 3,5%-a, ami a legalacsonyabb a tagállamok között.
Az EUIPO legfrissebb elemzése fizikai hanghordozók és digitális tartalmak szerinti bontásban is megvizsgálta a hazai zeneipart érintő veszteséget: Magyarországon a fizikai hanghordozók esetében 1,9%, a digitális tartalmak esetében 6,4% a zenepiaci értékesítések terén elszenvedett veszteség. Mindkét arány alacsonynak számít a többi tagország mutatóihoz viszonyítva.
Önzők a fogyasztók?
„Az európai és a hazai fogyasztói hozzáállásban jelentős változásokra van szükség, ezért hangsúlyozzuk a felvilágosítás fontosságát a zenehallgatás legális forrásainak népszerűsítése és tudatos választása érdekében” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Hozzátette: a legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy az illegális tartalmak „fogyasztásával” mekkora kárt okoz valójában a gazdaságnak, a hatékony megelőzés érdekében ezen a területen is szükség van a magyar hatóságok aktív közreműködésére és az egységes európai uniós fellépésre.
Az EUIPO kutatása rávilágít arra is, hogy az illegális zenei tartalmat felhasználók ugyan tisztában vannak a szellemi tulajdon értékével, mégis hajlamosak hozzáállásukat személyes körülményeikkel indokolni: a válaszadók legtöbbször úgy gondolják, hogy ha saját használatra nyúlnak az illegális tartalmakhoz, nem követnek el jogsértést.
A szerkesztőségünknek megküldött közlemény szerint kedden az Európai Parlament új uniós szabályokat fogadott el a külföldi befektetések átvilágítására. 
