|
| Műanyag kupakok, amelyeket egyetemisták raktak az erre a célra készített tálcákba. MTI Fotó: Beliczay László |
Se szeri, se száma Magyarországon a kupakgyűjtéseknek, amelyek tipikusan valamilyen adományozási céllal történnek. Szinte minden ember találkozott már a kihelyezett kupakgyűjtőpontokkal: jellemzően iskolában, lakóközösségben, munkahelyen, de akár az interneten is összefognak az emberek egy-egy felhívásra, hogy PET flakonok kupakjaival tegyék jobbá a rászorulók életét.
Míg ez a gyűjtési forma a mai napig nagyon népszerű, még mindig nagyon kevesen tudják, hogy hogyan is lesz ebből valódi segítség egy csecsemő, mozgássérült vagy nehéz anyagi helyzetben lévő család számára, azt pedig még kevesebben, hogy milyen adóügyi vonzatai vannak a gyűjtögetésnek.
Milliókra senki ne számítson
A zsákszámra felhalmozott kupakokra a műanyag újrahasznosítók csapnak le előszeretettel, bár nagy pénzt már ők sem fizetnek értük. Egy gyors internetes keresés alapján megbizonyosodhatunk róla, hogy a felvásárlási ár igen változó, kilónként 15 és 70 forint között fizetnek a cégek. Persze egy-egy nagyobb kupakgyűjtő csapat jobb árat is kiharcolhat: van olyan felvásárló, aki beáll a kezdeményezés mögé, és az akció keretein belül magasabb árat fizethet az átlagosnál.
Ha például egy komolyabb műtét árát akarjuk "összekupakozni", több tonna műanyagra van szükségünk: 3 grammos kupakokkal és az általunk látott legjobb, 70Ft/kg-os felvásárlási árral számolva több mint 4 760 000 kupakra van szükségünk egymillió forint megszerzéséhez.
Kinek is megy a pénz?
A közel 5 millió kupak összegyűjtése szinte lehetetlennek tűnik, de nem az az internet korában. Ezt rengeteg csaló "adományozó" is kiszúrta, így azok, akik netes felhívás alapján próbálnak meg jótékonykodni, kétszer is gondolják meg, hogy kinek küldik el a hónapokig féltve őrzött műanyagot. Megkérdeztük az esetleges visszaélésekről az adományszervezéssel és forrásteremtéssel foglalkozó Nonprofit Információs és Oktató Központot (NIOK), ők találkoztak-e rendszerszintű visszaélésekkel az adományozási formával kapcsolatban, de a szervezet a Privátbankárnak elmondta, nem jellemző, hogy a civil organizációk élnének ezzel a módszerrel, a magánkezdeményezésekből származó gyűjtésekről pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy eljut-e a rászorulóhoz.
Felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy érdemes utánajárni a felhívást kezdeményezőnek, ha a kupakgyűjtés szervezeti formában történik: "az adományozók a hivatalos adatokat ellenőrizhetik a birosag.hu-n, a szervezet honlapján pedig megnézhetik, megfelel-e az átláthatósági elveknek (atlathatosag.eu), a kötelező nyilatkozatok és beszámolók (pl. az 1% felhasználásról szóló nyilatkozat, közhasznúsági melléklet, adományozási beszámoló) fel vannak-e töltve. Az adhat.hu-n kiegészítő információkat is találhat a legfrissebb tevékenységekről, gyűjtésekről" - írták a Privátbankárnak.
Még a NAV sem piszkál
Azt hihetnénk, a rászorulókon kívül az adóhatóságot is érdekelheti, mennyi pénzt sikerült összegyűjtenünk, de a NAV megnyugtatta lapunkat. Mint írták, "ha a kupakokat magánszemélyek gyűjtik össze, és az összegyűjtött kupakokat vagy a kupakok értékét átadják a rászorulónak, akkor a nem pénzben adott juttatás, vagyis a kupakok szokásos piaci értéke, illetőleg a kupakok ellenértékeként átadott pénzösszeg nem minősül adóköteles bevételének".
Szintén adómentes az adomány, ha civil szervezettől érkeznek a kupakok, vagy a kupakokért kapott összeg, egészen addig, amíg meg nem haladja a minimálbér 50 százalékát havonta, azaz legfeljebb havi 55 500 forintot.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
