Így ne csapjanak be minket egy fiktív munkával
Sajnos az utóbbi időben nagyon elszaporodtak azok az esetek, amikor fiktív munkával csaptak be embereket. Magyarországon is egyre több ilyen esetre derül fény, mely során anyagilag is megkárosítottak munkavállalókat. Nézzünk egy konkrét példát, valamint nézzük meg azt is, hogy miként tudunk az ilyen típusú fiktív munkák ellen védekezni.
Nem mindegy, hol keresünk munkát
Egy Facebook-posztot vagy egy ingyenes hirdetést bárhol bárki pillanatok alatt létre tud hozni. Azonban az olyan portálokon, mint amilyen a MiskolcAllas is, már regisztrálniuk kell cégadatok megadásával a vállalatoknak.
Ez máris egy egyszerű szűrő ahhoz, hogy csak valós cégek valós állásai kerüljenek fel egy oldalra. Érdemes tehát elsősorban az ilyen állásajánlatokat tömörítő, valós cégek által létrehozott felhívásokat tartalmazó oldalakat böngészni.
Érdemes utánanézni minden cégnek
Ha mégis máshol találnánk egy ígéretes állásajánlatot, akkor érdemes utánanézni a cégnek. Megkeresni a honlapját, a feltüntetett cégadatokat leellenőrizni, a Facebook-aktivitását megvizsgálni. Véleményeket keresni a cégről, a munkájukról. Ezek mind-mind segítenek nekünk abban, hogy elhelyezhessük őket valahol.
Megtörtént hazai eset: legalább 10 000 embert vertek át
Volt egy konkrét eset, ami megjárta a hazai sajtót is. Ebben több, mint 10 000 embert vertek át egy olyan online munkával, melyre online és személyesen is toborozták az embereket.
Az ígéretük szerint internetes munkával gyorsan sok pénzre tehettek volna szert a jelentkezők. A csavar az volt a történetben, hogy ehhez először be kellett fektetniük egy kisebb, vagy akár sokkal nagyobb összeget is. Ez az összeg lehetett 48 000 Ft, de akár 2,4 millió forint is.
A befizetést követően 10 vagy 20-25 videó megnézése volt a feladat, mely többnyire ismert filmipari cégek előzeteseiből állt. Ezt követően egy közösségi média csoportban kellett beszámolót írniuk a jelentkezőknek.
Ez alapján lehetett pénzt is keresni, elmondások alapján jellemzően videónként 5 dollárt, azaz körülbelül 1800 Ft-ot, mely az árfolyam függvényében is változott. Eleinte még mindenki megkapta az elvégzett munkáért nekik járó pénzeket.
De ezután jöttek a problémák, elmaradtak az utalások, elszámolták magukat a Telegram-csoportok, a mentorok is törölték magukat, és a cég is teljesen felszívódott, beleértve a hazai vezérigazgatót is.
Mi a tanulság? Hogy nem fognak minket is becsapni?
Jobb más hibáiból tanulni, mint magunknak is megtapasztalni mindezt. Ennél a munkánál például már messziről látnia kellett volna mindenkinek, hogy valami nincs rendben!
Érdemes lenne mindenkinek belevésnie az agyába, hogy olyan nincs, hogy gyors, könnyű, jelentős pénzszerzés. Legalább is munkánál nincs, maximum szerencsejátéknál, de ott meg az esély végtelenül alacsony. Akinek gyors és könnyű meggazdagodást kínálnak, annak egyszerűen hazudnak!
A másik dolog, amit meg tudunk a fenti esetből tanulni, az az, hogy nem szabad fizetnünk azért, hogy megkapjunk egy állást! Ez több, mint gyanús! Kerüljük el az ilyen ajánlatokat!
Akár nullára is lehet csökkenteni a befektetési jegyek és a megtakarítási célú biztosítások hozama után július 1-jétől majdnem kétszeresére növekvő adóterhet. 
A fenntarthatóság és a jó hozam tud kéz a kézben járni
