Mivel a fogyasztói árak nem változtak a vizsgált időszakban, a fogyasztás volumene is azonos nagyságrendben emelkedett - jelezte a KSH. A kiadások a lakásfenntartás és a háztartási energia kivételével minden területen nőttek. Az árváltozást is figyelembe véve mindössze az élvezeti cikkek fogyasztásának volumene esett vissza.
Mire költ a magyar?
A legtöbbet, az összes kiadás 24,7 százalékát, havi 16 447 forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára költötték a háztartások, ezeknek a tételeknek a fogyasztói ára csökkent a legnagyobb mértékben, 9,3 százalékkal a tavalyi év első fél évéhez képest.
A következő legnagyobb tétel az élelmiszerek és alkoholmentes italoké havi 16 134 forinttal, ami az összes kiadás 24,2 százaléka, itt 0,9 százalékos árcsökkenés volt a tavalyi értékhez képest. Közlekedésre és szállításra 8447 forintot fordítottak a háztartások havi szinten, ez az összkiadáson belül 12,7 százalékot képvisel. Hírközlésre havi 4952 forintot költöttek a háztartások átlagosan, volumenben 11 százalékkal nőttek az ilyen jellegű kiadások a tavalyihoz képest - derül ki a KSH adataiból.
Más az élet a városban
A különböző típusú településeken élők fogyasztási szerkezetét összehasonlítva megállapítható: minél nagyobb településen él valaki, annál kevesebbet költ a fogyasztásán belül élelmiszerre, valamint közlekedésre, és jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordíthatja az alapvető szükségleteken kívüli javakra, ami elsősorban a jövedelmi helyzetre vezethető vissza - írja a KSH. A lakásfenntartásra fordított kiadások aránya mind a négy településtípus - község, város, megyei jogú város, főváros - esetében hasonló, a fogyasztásnak mintegy negyedét teszi ki.
A KSH adataiból kiderül az is, hogy a budapestiek az átlagnál kétszer többet költenek házon kívüli, munkahelyi, iskolai és éttermi étkezésre, havonta átlagosan fejenként 5,6 ezer forintot. A házon kívüli étkezés jelentősége a település méretével párhuzamosan csökken: a községekben már csak havonta, személyenként 0,2 ezer forintot költenek erre.
A vidéki háztartások jellemzően saját maguknak termelnek zöldséget, gyümölcsöt és tenyésztenek állatot. Minél kisebb a település lélekszáma, annál gyakoribb a saját termelésű élelmiszer fogyasztása: a községekben az országos átlag közel kétszerese, ami havonta átlagosan fejenként 2,5 ezer forintot tesz ki - ismerteti a KSH kiadványa.
Gyengüléssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
