A Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul - jelentette be Gaskó István, a Liga elnöke pénteken. Álláspontjuk szerint a vasárnapi zárva tartásról szóló törvénynél nem volt előzetes hatásvizsgálat, és nem volt elegendő idő a felkészülésre; ezek pedig a jogalkotási törvénybe ütköznek
Mint mondta, beadványuk összeállítása folyamatban van, az ombudsmannak is jóvá kell hagynia az érvelést; erről nemsokára egyeztetnek.
Hozzátette: azért is az Ab-hez fordulnának, mert álláspontjuk szerint a törvény különbséget tesz a vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kiemelte: nemcsak a munkavállalók és vállalkozók "tömegei", hanem a vásárlók is rosszul járnak a zárva tartással, és már az első hétvége tapasztalatai megmutatták a szabályozás elhibázottságát. A jogalkotásról szóló törvényből idézve hangsúlyozta: a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri szabályozása várható következményeit. Vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi, jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, egészségi következményeit - emelte ki, hozzátéve, hogy a törvény alapján ez egyéni képviselői indítvány esetén is kötelező.
A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet a jegyzőknek ad "bizonytalan jogosítványt", hogy eldöntsék, mely üzlet nyithat ki, és melyik nem, a turizmus szempontjából pedig hátrányos lehet, hogy a világörökségi területeken lévő üzleteket is be kell zárni.
Dávid Ferenc szerint az élelmiszer vásárlás "átprogramozható", vagyis a vásárlók hét közben, a hosszabb nyitvatartási időben is elmennek bevásárolni, de például a ruha, a bútor és a műszaki áruk megvásárlásánál nem segít a hétköznapi hosszabb nyitva tartás, "este 8-10 órakor senki nem megy be 300 ezer forintos színes televíziót vásárolni" - vélekedett. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a délutáni megnyújtott műszakban a dolgozók elesnek a vasárnapi pótléktól.
A problémák között említette, hogy - akár vidéken, akár a fővárosban - számos olyan vállalkozás van, amely 10-12 kisebb, tehát 200 négyzetméter alatti üzletet üzemeltet, és most ezek jelentős részét be kell zárni, mert nem tudják megoldani, hogy minden egységben családtag álljon a pult mögött.
A VOSZ főtitkára szerint a zárva tartásról szóló törvénnyel "durva hatalmi beavatkozás" történt az állampolgárok magánéletébe, úgy, hogy nem tudni, milyen közérdek szolgálta ennek elfogadását.
A vasárnapi zárva tartás hatásvizsgálatáról Gaskó István, a Liga elnöke úgy fogalmazott: a kormány úgy kommunikál, hogy "ha azért akarjuk felelősségre vonni, hogy miért tette meg, ha volt, akkor inkább letagadja, ha pedig azért vonjuk kérdőre, hogy miért nem volt hatásvizsgálat, akkor meglobogtatja, hogy itt van".
Mint az a héten kiderült, volt hatásvizsgálat, nem is egy. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban elfeledkezett arról, hogy megrendelték ezeket.
Gaskó István kifejtette: a Liga úgy látja, szükség van a népszavazási kezdeményezés folytatására. (A Liga és a VOSZ január 25-én nyújtott be három népszavazási kérdést a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesített, majd egy kérdést január végén ismét benyújtottak, ezt ugyancsak elutasította a választási bizottság.)
Az elnök emlékeztetett arra, hogy jelenleg a jogorvoslati fázisban a Kúriánál van a választási bizottság által elutasított kérdésük. A Kúriához február 26-án nyújtották be felülvizsgálati kérelmüket, még két hónapja van a testületnek, hogy döntsön.
Gaskó István szerint a törvény előkészítetlen volt, és sok szakmai problémát felvet, ami miatt már több civil szervezet is jelentkezett, hogy támogatja a Liga és a VOSZ kezdeményezését. Kiemelte, hogy a munkavállalók szempontjából is hátrányos a pótlékok szabályozása: csak az adventi vasárnapokon lehet többletkeresetet szerezni, "a másik 48 hétvégén" azonban csak 50 százalékos bérpótlékot kapnak a kereskedelemben dolgozók.
Búcsúztak a norvégok és a belgák. 
