Jól kikeverték, nem volt sok gond a csokikkal

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az ellenőrzött csokoládék 3,5 százalékában talált hibát, leggyakrabban a jelölés volt pontatlan, illetve lejárt a minőségmegőrzési idő - mondta Pleva György, a Nébih Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

A termék jelölésekor a fantázianév mellett fel kell tüntetni a pontos megnevezést, valamint az összetevőket is csökkenő sorrendben. A jövő év végétől vastag betűkkel kell feltüntetni az allergén anyagokat is - tette hozzá az igazgató.

A szaloncukrok negyede minőségi

Az összetevők között fontos a kakaóvaj, a termék legfeljebb 5 százalékát adhatja ettől eltérő növényi zsiradék. A kakaó szárazanyagnak a tejcsokoládéban legalább 25, az étcsokoládéban 35 százalékot kell kitennie, de a prémium termékekben elérheti a 85 százalékot is - ismertette Pleva György.

Sánta Sándor, a Bonbonetti-csoport vezérigazgatója - mint a tájékoztató házigazdája - a magyar édesipari piacot évi 190 milliárd forintban határozta meg, ebből cége 10 milliárd forinttal részesedik úgy, hogy a szaloncukor és a drazsépiacot vezeti, a desszertek és táblás termékek piacán pedig a második-harmadik helyen áll. A Bonbonetti csoport 2012 óta a Rosaen-csoport része, azóta 1,5 milliárd forint beruházást hajtottak végre Magyarországon.

A magyar csokoládéfogyasztás - egy főre vetítve - évi 3,6 kilogrammot tesz ki, ezzel az EU utolsó harmadába tartozik. Legjobban a táblás csokoládé fogy 1,1 kilogrammal, majd a szeletes 1, a desszert pedig 0,5 kilogrammal következik. A piacra kerülő szaloncukor egynegyede ma már minőségi termék.