Globális szinten az elektronikai szektor szenvedte el a legnagyobb anyagi veszteséget a hamis áruk kereskedelme miatt, ami több mint 121 milliárd dollár kárt jelentett. A hamis akkumulátorok, elemek, elektromos motorok, generátorok, háztartási cikkek, különböző fényjeleket kibocsátó készülékek, hang- és videóanyag lejátszására és tárolására alkalmas készülékek, televíziók, elektromos áramkörökforgalma ugyan a teljes elektronikai iparág mindössze 5,3 százalékát érintette, de az okozott kár a vizsgált tíz iparágteljes veszteségének 42 százalékát teszi ki. Az optikai, fényképészeti és orvosi eszközökágazatában ugyancsak jelentős, csaknem 30 milliárd dollároskárt okoztak a hamis termékek - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Hamis ruha és játék mindenhol?
A felmérés az anyagi károkon felül az egyes szektorok fertőzöttségi szintjét is megvizsgálta: a leginkább érintett területek egyikét a hamis bőrruházatok, bőrből készült kiegészítők, bőröndök, táskák jelentették 11,5 százalékos hamisítási aránnyal;az őt követő ruha- és textiliparban, valamint a játékszereketés sporteszközöket gyártó iparágban a kereskedelemi forgalom 11-11 százalékát tették ki a hamis termékek. Mögöttük enyhén lemaradva a hamis cipők és lábbelik szerepelnek 10,5 százalékos hamisítási rátával.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) egyik korábbi jelentése szerint hazánkban egyébként évente 230 milliárd forintnyi forgalom esik ki közvetlenül a hamisítások miatt, ami az értékesítés 12 százalékának felel meg, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely elvesztése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk.
Kevesebb hamis terméket veszünk
„A magyar lakosság hozzáállásában tapasztalható némi változás, például a hamis termékek között legnépszerűbb ruhaneműk esetében évről-évre csökken a szándékosan azt vásárlók száma, de szeretnénk a tudatos választást még jobban erősíteni a fogyasztókban a hamis termékek megvásárlásának következményeit bemutatva”– jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
A hamis termék megvásárlása után a fogyasztó olyan problémákkal szembesülhet, amellyel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog. Ez a gyógyszerek esetében egészségkárosító hatást, a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán pedig az egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.
Hamisítóóriások
A jelentés alapján egyértelműen Kína a legnagyobb gyártója a hamis termékeknek, de egyes iparágakban – Kínához képest ugyan jóval kisebb mértékben – India, Thaiföld, Malajzia, Pakisztán, Vietnám is fontos világpiaci termelők. Globális szinten érdemes még megemlíteni Törökországot is, amely elsősorban a bőripar, az élelmiszeripar és a kozmetikai szektor gyártójaként vesz részt az EU fogyasztóinak az ellátásában.
A hamisítványok és kalóztermékek 60-80 százalékban postai szállítmányként, 15-30 százalékban pedig légi úton kerülnek az adott piacokra, vagy jutnak el egyenesen a fogyasztókhoz. A szállítmányok 43 százaléka esetében azok 10-nél kevesebb tételt tartalmaznak. A szállítási módokban komolyabb eltérések is jelentkezhetnek a szektorok között: míg a különböző élelmiszeripari termékek nagyobb csomagokban, addig az ékszerek, elektronikai eszközök leginkább kis számú tételt tartalmazó postai csomagokban (61-66%) fordulnak elő.
Az indíték nem ismert. 
