Kiskereskedelem: kevesebb ételt veszünk

Magyarországgal együtt tíz-tíz ország élelmiszer-kereskedelmének forgalma csökkent mennyiségben, illetve értékben a második negyedévben. Az európai élelmiszer-kiskereskedelem második negyedévi eredményei csalódást okoztak - írja közleményében a Nielsen piackutató vállalat legfrissebb felmérése kapcsán.

Magyarországgal együtt tíz fejlett európai országban kevesebb élelmiszert adott el a kiskereskedelem a második negyedévben, mint tavaly április-júniusban. Értéket tekintve szintén tíz országban, köztük hazánkban regisztrált mínuszt a Nielsen piackutató vállalat Growthreporter nevű elemzése 21 ország trendjeiről.  Értékben 0,9 - mennyiségben 0,1 százalékkal nőtt földrészünk élelmiszer-kiskereskedelmi forgalma a második negyedév során

Magyarországon 3 százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot (FMCG) adtak el a kiskereskedelemben a második negyedév során, mint egy évvel korábban, mennyiséget tekintve. Ez a csökkenés ütemének lassulását jelenti az idei első, és a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. 

Csökkenő mennyiségi forgalomról hazánk mellett Görögországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Olaszországban, Norvégiában, Csehországban és Lengyelországban tudósít a Nielsen negyedévenkénti jelentése. A legnagyobb arányú mennyiségi növekedést a török és szlovák (4-4 százalék), spanyol, svájci, portugál és ír piac (3-3) érte el a második negyedévben, a múlt évi negyedik-hatodik hónaphoz viszonyítva.

Értéket tekintve Magyarországon 3 százalékkal kisebb bevételt értek el az élelmiszer-üzletek idén április-júniusban, mint a tavalyi hasonló periódusban. Az első negyedévhez képest alig változott a mutató. Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelem átlagára nálunk csekély mértékben csökkent.

Negatív kilátások A kiskereskedelem itthon halott ügy

Hazánkkal együtt csökkent a bolti forgalom, értéket tekintve a következő országokban: Finnország és Görögország (5-5 százalékkal), Németország és Olaszország (2-2), Hollandia, Norvégia, Csehország, Lengyelország és Svédország (1-1). Pontosítja a képet, hogy Finnországban az átlagár 7 százalékkal csökkent, egyik évről a másikra.

- Európában csalódást okoztak az első negyedév pozitív trendjei után a fejlett országok FMCG kiskereskedelmének legutóbbi eredményei – foglalja össze az elemzést Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezető igazgatója. - Ugyanis a 21 vizsgált  országból tizenötben csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségi eladásának növekedési üteme. Ellenkező, ebből a szempontból pozitív trenddel a kivételek közé tartozik Magyarország mellett Csehország és Svájc is.

Hozzáteszi, hogy az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum bolti forgalma értékben, nominálisan mindössze átlag 0,9 százalékkal nőtt a második negyedév során, a tavalyi negyedik-hatodik hónaphoz képest. Ez a mutató most először került plusz 1 százalék alá négy év alatt, amióta a Nielsen elkezdte az élelmiszer-kiskereskedelmet európai összehasonlításban elemezni.

A 21 vizsgált ország átlagos inflációja a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi, egyformán 1,3 százalékos átlag után az idei első negyedévi ráta 0,5-re csökkent,  majd a másodikban 0,8-at ért el. A már említett Finnországot kivéve plusz és mínusz 3 százalék között mozognak az egyes országok átlagárainak változásai.
Magyarországon az élelmiszer-kereskedelem átlagára 0,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz képest.

Az összképen belül akadnak üdítő kivételek. Például Franciaországban az FMCG-kereskedelem forgalma értékben 2, mennyiségben 1 százalékkal nőtt a második negyedévben, tavaly április-júniushoz hasonlítva. Nagy-Britanniában értékben, nominálisan 3,2 százalékkal emelkedett a bolti eladás. Az ottani, 2,7 százaléknyi átlagos drágulás azt jelzi, mutatja, hogy az élelmiszer szektorba kezd visszatérni egy mérsékelt infláció. Közben az eladott mennyiség is növekedett.

Privátbankár - Zsiborás Gergő