Az európai élelmiszer-kiskereskedelem második negyedévi eredményei csalódást okoztak, Magyarországon is csökkent a forgalom
Magyarországgal együtt tíz-tíz ország élelmiszer-kereskedelmének forgalma csökkent mennyiségben, illetve értékben a második negyedévben. Az európai élelmiszer-kiskereskedelem második negyedévi eredményei csalódást okoztak - írja közleményében a Nielsen piackutató vállalat legfrissebb felmérése kapcsán.
Magyarországgal együtt tíz fejlett európai országban kevesebb élelmiszert adott el a kiskereskedelem a második negyedévben, mint tavaly április-júniusban. Értéket tekintve szintén tíz országban, köztük hazánkban regisztrált mínuszt a Nielsen piackutató vállalat Growthreporter nevű elemzése 21 ország trendjeiről. Értékben 0,9 - mennyiségben 0,1 százalékkal nőtt földrészünk élelmiszer-kiskereskedelmi forgalma a második negyedév során
Magyarországon 3 százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot (FMCG) adtak el a kiskereskedelemben a második negyedév során, mint egy évvel korábban, mennyiséget tekintve. Ez a csökkenés ütemének lassulását jelenti az idei első, és a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva.
Csökkenő mennyiségi forgalomról hazánk mellett Görögországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Olaszországban, Norvégiában, Csehországban és Lengyelországban tudósít a Nielsen negyedévenkénti jelentése. A legnagyobb arányú mennyiségi növekedést a török és szlovák (4-4 százalék), spanyol, svájci, portugál és ír piac (3-3) érte el a második negyedévben, a múlt évi negyedik-hatodik hónaphoz viszonyítva.
Értéket tekintve Magyarországon 3 százalékkal kisebb bevételt értek el az élelmiszer-üzletek idén április-júniusban, mint a tavalyi hasonló periódusban. Az első negyedévhez képest alig változott a mutató. Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelem átlagára nálunk csekély mértékben csökkent.
Hazánkkal együtt csökkent a bolti forgalom, értéket tekintve a következő országokban: Finnország és Görögország (5-5 százalékkal), Németország és Olaszország (2-2), Hollandia, Norvégia, Csehország, Lengyelország és Svédország (1-1). Pontosítja a képet, hogy Finnországban az átlagár 7 százalékkal csökkent, egyik évről a másikra.
- Európában csalódást okoztak az első negyedév pozitív trendjei után a fejlett országok FMCG kiskereskedelmének legutóbbi eredményei – foglalja össze az elemzést Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezető igazgatója. - Ugyanis a 21 vizsgált országból tizenötben csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem mennyiségi eladásának növekedési üteme. Ellenkező, ebből a szempontból pozitív trenddel a kivételek közé tartozik Magyarország mellett Csehország és Svájc is.
Hozzáteszi, hogy az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum bolti forgalma értékben, nominálisan mindössze átlag 0,9 százalékkal nőtt a második negyedév során, a tavalyi negyedik-hatodik hónaphoz képest. Ez a mutató most először került plusz 1 százalék alá négy év alatt, amióta a Nielsen elkezdte az élelmiszer-kiskereskedelmet európai összehasonlításban elemezni.
A 21 vizsgált ország átlagos inflációja a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi, egyformán 1,3 százalékos átlag után az idei első negyedévi ráta 0,5-re csökkent, majd a másodikban 0,8-at ért el. A már említett Finnországot kivéve plusz és mínusz 3 százalék között mozognak az egyes országok átlagárainak változásai.
Magyarországon az élelmiszer-kereskedelem átlagára 0,6 százalékkal csökkent a második negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Az összképen belül akadnak üdítő kivételek. Például Franciaországban az FMCG-kereskedelem forgalma értékben 2, mennyiségben 1 százalékkal nőtt a második negyedévben, tavaly április-júniushoz hasonlítva. Nagy-Britanniában értékben, nominálisan 3,2 százalékkal emelkedett a bolti eladás. Az ottani, 2,7 százaléknyi átlagos drágulás azt jelzi, mutatja, hogy az élelmiszer szektorba kezd visszatérni egy mérsékelt infláció. Közben az eladott mennyiség is növekedett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kint 17 fokot mutat a hőmérő, még októberben vagyunk, de az egyik nagy bevásárlóközpont lakberendezési üzletében már ömlenek ránk a halloweeni mellett a karácsonyi áruk is. Mire eljön az ünnep, elvész annak a varázsa, gondolhatja sok magyar vásárló. De hogyan és miért kezdtek a hazai kereskedők is elmozdulni ebbe az irányba?
A legtöbb vállalat életében időről időre felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg megéri-e csapatépítést szervezni, vagy ez csak egy újabb költség, amit a vezetőség jobb híján elkönyvel a „jó hangulat fenntartása” címen? A válasz azonban sokkal egyértelműbb, mint gondolnánk. Egy jól megválasztott program ugyanis nem csupán a közösséget erősíti, hanem hosszú távon a teljesítményre és a lojalitásra is hat.
Salgótarján új fejezethez érkezik: a város központjában, a Lidl melletti területen megkezdődött a régió legújabb STOP SHOP bevásárlóparkjának építése. A CPI Hungary fejlesztésében megvalósuló projekt nemcsak új vásárlási lehetőségeket, hanem modern, fenntartható és közösségbarát környezetet is hoz a nógrádi megyeszékhelyre.
A természetes szülés fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Siklós Pál, hiszen szerencsére már akár két császár után is lehetséges a hüvelyi szülés, ahogyan ikreknél is. A szülészfőorvos kiemelte a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van. A TritonLife magánkórház közleményében továbbá kiemelik, hogy intézményükben van a magánegészségügyben egyedüliként elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum (PIC II).
A turizmusban is évről évre egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság. Az utazók közül sokan ma már nemcsak a szállás kényelmét vagy elhelyezkedését mérlegelik, hanem azt is, hogy mennyire környezetbarát a hely, ahol megszállnak. Egy ökobarát szálláshely nemcsak a bolygónknak tesz jót, de hosszú távon a tulajdonosnak is, hiszen csökkenhetnek a költségek, nőhet a vendégek elégedettsége és a vállalkozás vonzóbbá válhat a piacon.
A magyar online kereskedelem folyamatosan bővül, és a piacterek egyre népszerűbbek a vásárlók körében. Az eladók számára ez hatalmas lehetőségeket kínál, ugyanakkor egy fontos kérdést is felvet: mely termékek fogynak a legjobban? A megfelelő termékkör kiválasztása döntő lehet a siker és a stagnálás között.
A hazai online médiapiac egyszerre él meg két nyomást: az egyik az olvasói bizalom megőrzése, a másik a hirdetési bevétel növelése. A kettő általában együtt halad – amíg nem kerül szóba a „szürke zóna”. Ez az a tér, ahol a hirdető jogilag tiszta, a termékkategória nem tiltott, mégis felmerülhetnek reputációs, ízlésbeli vagy kontextusbeli kérdések. Klasszikus példa, amikor egy komoly, tragédiával foglalkozó cikk mellé fut be harsány, „garantált eredményt” ígérő kreatív. Nem illegális, csak rossz helyen van – és a kiadó márkájától idegen.
.jpg)
Az európai élelmiszer-kiskereskedelem második negyedévi eredményei csalódást okoztak, Magyarországon is csökkent a forgalom .jpg)
.jpg)
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel. 
