A Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke szerint növelni kellene a minőségi magyar pálinka ismertségét, elismertségét, ezzel együtt piaci részesedését bel- és külföldön egyaránt. Dúl Udó Endre elmondta: a Magyarországon forgalomba kerülő égetett szesz mennyiségének a pálinka nem egészen 10 százalékát teszi ki. Emellett a magyar párlatot - amely 100 százalékban magyar gyümölcsből készül - csak a környező országokban ismerik, máshol a világban csak elvétve. Mindezt az is mutatja, hogy a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet.
| A múlt évben Magyarországon a kereskedelmi főzdékben mintegy 744 ezer hektoliterfoknyi pálinka készült. Ez mintegy 1,5 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg. A múlt évi mennyiség mintegy 15 százalékkal volt kevesebb mint a 2012-ben előállított kereskedelmi forgalomba került pálinka mennyisége. A bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége tavaly meghaladta a 7,4 millió hektoliterfokot, ebből az adómentességi határon felüli mennyiség 6,25 millió hektoliterfok volt. A háztartásokban előállított párlat mennyiségéről nincsenek adatok. A jövedéki adó mértéke 3333,85 forint volt hektoliterfokonként. |
Sokan ugyanakkora tortára
Magyarországon a kereskedelmi főzdék száma egy évtized alatt 30-ról 130 körülire nőtt, aminek köszönhetően egyre többen osztoznak ugyanakkora belföldi tortán, illetve a kivitel gyakorlatilag stagnáló mennyiségén, ami megtérülési gondokat okoz. A különleges minőségű termékek belföldi vevőköre korlátozott magasabb áraik okán.
Gynege a marketing
Az alelnök szerint a kereskedelmi főzdék korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek a pálinka népszerűsítésére, a pálinka arculatának önerőből történő további erősítésére, igaz, többségüknek hajlandósága is kevés arra, hogy a pálinka marketingjére költsön.
Mivel a pálinka hungarikum, sőt eredetvédett pálinkák is vannak, a szakember különösen indokoltnak tartja, hogy erre a célra közösségi (kollektív) marketing forrásokat lehessen fordítani. Dúl Udó Endre szerint középtávon megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a pálinka szó alatt egy kifogástalan minőségű italt értsen a fogyasztó, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi célra vagy magánfőzés keretében készül.
|
Jövő év elejétől az uniós szabályoknak történő megfelelés miatt lényegesen módosul a bérfőzetés és magánfőzés szabályozása: a bérfőzésre vonatkozóan a normál jövedéki adókulcs 50 százalékának megfelelő kedvezményes adót kell fizetni (ami mintegy 800 forint/litert jelent 50 százalékos bérfőzetett párlatra vonatkoztatva), a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes átalányadó mérték lép életbe januártól. A magánfőző az önkormányzatnak fizetendő évi 1000 forintos átalányadó ellenében legfeljebb 50 liter 86 térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmazó párlatot állíthat elő. A desztillálóberendezés bejelentés köteles és a kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban - jelezte a szakértő. |
Helyet a pálinkának a gaszronómiában!
Ehhez elengedhetetlennek tartja a pálinka újrapozícionálását a piacon, ami véleménye szerint azt jelentené, hogy meg kell találni a pálinka helyét a gasztronómiában. Meg kell tanítani a fogyasztóknak és a hobbifőzőknek is, mi a jó minőség és hogyan lehet helyesen és mértékkel fogyasztani a pálinkát. A gasztronómiában is változtatni kell a pálinka szerepén: a vendéglátó helyeken tudják helyesen kínálni a vendégnek a párlatot (legyen ismeretük a termékről) és az igényes szakácsok, séfek süssenek és főzzenek is vele adott esetben! Ezért úgy vélte, hogy a fogyasztók és vendéglátók széles rétegével kell megismertetni mind bel- mind pedig külföldön a helyes, kulturált pálinkafogyasztás szokását, és el kell érni, hogy a pálinkaivás ne az alkoholizmus szimbóluma legyen, hanem a magyar nemzeti kultúra vállalható része.
A világpiacon pedig a jól bevezetett márkájú, érlelt párlatokhoz - konyak, whisky - hasonlóan az értékesebb alapanyagból készülő pálinkát magas szinten kell pozícionálni. Elő kell segíteni a külföldön bevált - a termék értékesíthetőségét segítő - technikák megismertetését és alkalmazását a magyar gyakorlatban is. Ennek érdekében a pálinka külföldi népszerűsítésében és értékesítésében kitüntetett szereppel kellene rendelkezniük a magyar állami és szervezeti külképviseleteknek, a külföldön dolgozó magyaroknak és a magyar multicégeknek.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
