"Magánszemélyként például én is használok Ubert, ám mint politikus, elfogadom a taxisok részéről megfogalmazott kritikákat” – mondta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az Ökopolisz Alapítványnak a közösségi megosztáson alapuló gazdaságról szóló pódiumbeszélgetésén.
A fejlődést nem lehet megállítani
Ez a mondat jellemző volt az egész este tekintetében, hiszen mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy a telekommunikációnak és az informatikának köszönhetően gyors változásoknak vagyunk tanúi a szolgáltatáskínálat terén, ugyanakkor nem lehetünk érzéketlenek ezen változások jelenlegi és jövőbeni kárvallottjai iránt sem.
Magyarországnak legyen jó, ne Kaliforniának
Mint azt dr. Ormós Zoltán, a szakterületre specializálódott Ormós ügyvédi iroda vezetője elmondta, a jelenlegi törvényi környezet tökéletesen lefedi a megosztáson alapuló gazdaságot is, azonban a szereplők tevékenységét érdemes egyes szabályozói intézkedésekkel megfelelő mederben tartani, adott esetben az ország érdekeire is tekintettel. „Meg kell előzni, hogy egyes hagyományos ágazatokban a profit jelentős része Kaliforniába tevődjön át.”
A szakértő külön felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes kivonni a sharing economy fogalomrendszeréből a platform alapú, szerződéses partnerekkel dolgozó, villámgyors növekedést mutató vállalkozásokat, hiszen ezek nem sorolhatók definíció szerint a megosztáson alapuló szolgáltatók közé. Véleménye szerint a hagyományos és a megosztásos modellben működő vállalatok azonos területen azonos feltételeket kell, hogy teljesítsenek, ennek azonban feltétele, hogy a hagyományos társaságok szabályozása lazuljon.
Szabadság, függetlenség, kkv
Dr. Bőgel György, a CEU professzora tágabb perspektívába helyezte a gazdaságban zajló azon folyamatokat, amelyeket a megosztáson alapuló szolgáltatócégek indukálnak. Kevesebb lesz a nagy foglalkoztató a vállalatok között, laposodnak a szervezetek, önállósodnak és függetlenednek a dolgozók is, ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy tömegesen jelennek meg a magányos farkasok, lazul a társadalmi kohézió.
A professzor szerint aggasztó, hogy a gépesítés, az automatizálás, és a platformalapú valós idejű tranzakciók lehetősége sokkal kiszámíthatatlanabb környezetet teremt az emberek számára. Szerinte nem látni jelenleg olyan iparágat, ahol olyan mértékben keletkeznének új álláshelyek, hogy az ellensúlyozni lenne képes a túlnépesedés és a technológiai hatékonyságjavulás kínálatnövelő hatását. Ráadásul átjárási korlátok is vannak: „az évek múltán egészen biztosan önálló navigációra képessé váló traktorok egykori vezetőinek nem lesz kielégítő válasz az, hogy nyílik néhány új programozói álláshely.”
Próbálnak alkalmazkodni
Csepreghy Nándor összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében sem, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az AirBnB kötelékében dolgozó szállásadóktól, és mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek.
A kormányzat tekintettel van a változásokra, folynak viták arról, hogy a sharing economy árnyoldalai, vagy az előnyei a jelentősebbek és mire kell intézkedésekkel reagálni. Ugyanakkor elismerte, hogy a változások ciklusai olyannyira lerövidülhetnek, hogy egy kormányzati lépés nem születik meg feltétlenül időben, vagy okafogyottá válik az alkalmazása a környezet újbóli változásával.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
