A legfrissebb OECD jelentés szerint a magyarok Európa legelhízottabb nemzete. A 15 év felettiek 30 százaléka elhízott, és világszinten is a negyedik helyen állunk. A kutatókból és orvosokból álló Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) az elhízás prevencióját tűzte a zászlajára, és a nemzetközi Elhízás Világnap alkalmából ismét felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére.
Meg lehet előzni az elhízást
Az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban. Az emberek többsége manapság is úgy tekint az elhízásra, mint egy állapotra, és nem úgy, mint egy betegségre, pedig tény, hogy az elhízás krónikus, visszatérő betegség, amellyel az érintetteknek - hasonlóan más krónikus betegségekhez - élethosszon át kell foglalkozniuk. A jó hír az, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, és még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.
A magyarok kétharmada érintett
A szakemberek adatai szerint a magyar felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy három felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű testsúlyproblémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, de ha közelebbről vizsgáljuk, akkor sajnos nem túl kedvező a helyzet.
„Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi 1 százalék alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Magyarul, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel és a figyelmet a testsúlytartásra, azaz arra, hogy ne hízzunk tovább, valamint a megelőzés fontosságára kell, hogy irányítsa” - mondta Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.
Ötpontos javaslat a megelőzésre.
A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében.
- Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő és kisétkezéseink adagját! Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
- Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10 ezer lépésre növelendő.
- Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helységben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.
- Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
- Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk
De mi a teendő akkor, ha már érintettek vagyunk, vagyis fennáll az elhízás? A Met szerint az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmód kedvező módosítása. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.
207 milliárd forintba fáj a költségvetésnek
Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az elhízáshoz számos egyéb betegség kialakulása köthető. De azt talán nem is gondolnánk, hogy több mint 20-féle szövődményes betegséget okozhat, melyek közül a legyakoribb a magas vérnyomás, a szív – és érrendszeri megbetegedések, a II. típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések.
Abba talán még nem is gondoltunk bele, hogy az elhízás és szövődményes betegségeinek kezelése igen drága mulatság. A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012 évi OEP adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes egyészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát és a GDP 0,73 százalékát jelentette.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
