|
| Hamis órák. |
Az egymást követő évek statisztikái alapján megállapítható, hogy a teljes magyar lakosság csak egy szűk rétege (13-18%) az, aki a vizsgált időszakban legalább egyszer vásárolt hamis terméket. Az idei felmérés keretében, a fogyasztók által adott válaszok alapján ez az arány az eddigi legalacsonyabb értéket mutatja 13 százalékkal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.
Az eredmények alapján ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fogyasztók érdeklődése a különböző termékkategóriák iránt korántsem egyforma.
A kedvenceink
A legkelendőbb termék:
- idén is a hamis ruha volt 16 százalékkal, ami a tavalyi adatokhoz képest 4 százalékpontos csökkenést jelent.
- Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt,
- míg hamis gyógyszereket 1 százalékuk,
- jogsértő CD-t vagy DVD-t pedig összesen 4 százalékuk.
A hamis illatszerek kapcsán nem történt változás, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal csökkent, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel nőtt a fogyasztók aránya tavaly óta.
Titokban torrentezünk
A kutatás külön kitért az illegális letöltésekre is: idén a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. Az adatokból látható, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértő fogyasztását, azonban 1-2 százalékponttal évről-évre nő azoknak az aránya, akik elismerik, hogy fogyasztottak ilyen tartalmakat.
Ugyanakkor fontos tanulságként szolgál az a tény is, hogy 2015-höz képest ismét növekedett a legális letöltési lehetőségek ismertsége az internethasználók körében. Az idei szám a 2014-es arányhoz közelít, ugyanis míg 2015-ben 59 százalék tudott ilyen lehetőségről, 2016-ban már 77 százalék volt tisztában olyan legális források létével, ahonnan letöltheti a kívánt tartalmat.
Mert olcsó
A tanulmányból az is kiderül, hogy 2016-ban a válaszadók kétharmadának (65%) választásában az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk „olcsó volt”. A megkérdezettek 54 százaléka azt állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44 százaléka pedig azt, hogy nem törődött a termék származásával, szüksége volt rá és ezért döntött a megvétele mellett. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségűek vagy érettségivel rendelkeznek és nagyon alacsony a jövedelmük. Az illatszerek esetén a fogyasztók elsősorban közép-magyarországiak és 30 év alattiak. A jogsértő CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.
A felmérés szerint a hamis gyógyszerek fogyasztása esetén nem elsősorban az alacsony ár játszik kulcsszerepet, hanem sokkal inkább a fogyasztónak az a tapasztalata, hogy „nem volt gond annak minőségével”.
"És akkor mi van, ha hamis?"
A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók 34 százaléka bizonytalan annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy vajon valóban hordoz-e magában veszélyeket a hamisítás, emellett az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a kockázatokat komolytalannak ítélők aránya tovább növekedett (24%). Ezek a számok azt is jelzik, hogy ebben a témában nem egyértelmű a válaszadók állásfoglalása, ami annak is lehet a következménye, hogy idén kevesebben találkoztak figyelemfelkeltő reklámokkal (27%), mint 2015-ben. A magyar fogyasztók több mint 70%-a szerint a hamisítás elleni küzdelem megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
