|
| Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúrát üzemeltető Lixid Project Kft. vezetője (b), Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Simonffy Árpád sörfőző mester (b-j) sörrel koccint az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörfőzdében 2017. március 24-én. MTI Fotó: Veres Nándor |
A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) által közölt adatok szerint tavaly a magyar sörgyárak értékesítése 2,5 százalékkal nőtt, az 1700 embert foglalkoztató gyártók eladásait főként a növekvő export húzta.
2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40 százalékkal nőtt egy év alatt.
Jobban csúszik a minőségibb
A teljes éves hazai fogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Mintegy 100 ezer hektoliterrel, mintegy tíz százalékkal több fogyott a prémium és a szuper prémium kategóriájú sörökből. A középkategóriás termékek forgalma valamivel kisebb volt, mint 2015-ben. Tavaly hosszú idő óta először csökkent az olcsó sörök forgalma, 3,6 százalék volt a visszaesés.
| Váratlan fordulat: kibékült a Csíki Sör és a Heineken >>> |
Az iparág adó- és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot. Jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami 4,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. Magyarországon a sör adóterhelése regionális tekintetben is magas, egy egységnyi sör árának 42 százaléka az adó.
A költségvetés a magyar sörgyártók által megtermelt GDP 83 százalékát vonja el különböző adók és járulékok formájában, míg más iparágakban ez az elvonás 50 százalék körüli. Ennek ellenére a söripar az egyik legnagyobb foglalkoztató, a teljes értékláncon keresztül csaknem 24 ezer embert foglalkoztat, a munkahelyek túlnyomó többsége a kis- és közepes vállalkozási szektorban van.
Az egy főre jutó éves magyarországi sörfogyasztás a múlt század 90-es évei óta mintegy 40 literrel, 60 liter körülire csökkent. A sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű import sörök egyaránt felelősek - mondja Schillinger Attila, az MSSZ igazgatója.
Csökkentsék az áfát
A MSSZ és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete nemrégiben közösen fordult a kormányzathoz, hogy csökkentsék a csapolt sörök általános forgalmi adóját, ezzel erősítve a vendéglátóipar kis- és középvállalkozóit is. Ugyancsak javasolta az MSSZ a kormányzatnak, hogy jogszabályban, a környezetvédelmi termékdíj arányos csökkentésével motiválják a sörgyártókat az általuk kifejlesztett és működtetett alumínium doboz visszagyűjtő rendszer bővítésére, eleget téve az EU körforgásos gazdaságról szóló irányelvének.
A KSH és az MNB is publikálja az eredményeit. 
