Jelentősen eltérő képet mutat a magyarországi energiaárak alakulásáról a KSH és az Eurostat adatközlése - írta a Napi Gazdaság.
Az uniós statisztikai hivatal szerint 2011 és 2012 második féléve között év/év alapon 1,9 százalékkal csökkent az áram, illetve 8,6 százalékkal nőtt a gáz ára a lakossági szegmensben, a KSH fogyasztóiár-indexe szerint azonban 2011 és 2012 decembere között az áram 3,1, a gáz pedig 4,2 százalékkal lett drágább - közölte a lap.
A 2012 második félévi adatokat a magyar energiahivatal biztosította, egy rögzített módszertan alapján − közölte az Eurostat a Napi Gazdasággal. Az uniós szervezet szerint vélhetően módszertani eltérések állnak a merőben más eredmények mögött, az Eurostat azonban minden tagállam adatait ugyanazon eljárás szerint gyűjti be és dolgozza fel.
A Magyar Energia Hivatal jogutódjaként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint ugyanakkor az Eurostat által közölt végfelhasználói árakat nem a hatósági díjak, hanem az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők adatszolgáltatása alapján határozták meg - tették hozzá.
Melyik az igaz: hogy változott valójában a rezsi?
A magyar és az uniós statisztikai hivatal is mérte a magyarországi lakossági áram- és gázárak változását, de eltérő eredményeket kaptak.
Februárban csaknem hétéves csúcsra, 2019 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett a japán fogyasztói bizalmi index. 
