A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. készített reprezentatív felmérést Hamisítás Magyarországon címmel. Eszerint a megkérdezettek 77 százaléka nem vásárolna hamis terméket - aki pedig vásárolna, az jellemzően fiatal, és az alacsony árakat kedveli.
Egyre kevesebben vennének hamis ruhát
A hamis ruházati termékeket vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt 6 évben lényeges elmozdulások történtek: míg 2009-ben mindössze minden harmadik válaszadó utasította el kategorikusan a hamis ruházati termékek vásárlását, addig 2013-ban már minden második. A legfrissebb felmérésben, 2014-ben pedig a megkérdezettek 56 százaléka elzárkózott a hamis vagy bizonytalan forrásból származó ruházati termékek beszerzésétől.
Többen ismernek legális internetes letöltési lehetőségeket is, mint tavaly: míg 2013-ban csak az internetezők 63 százaléka tudott ilyeneket megnevezni, addig az idén már 70 százalék.
Milyen hamisítványokat vesznek a magyarok?
A jelentés szerint továbbra is a ruházati cikkek alkotják a "legnépszerűbb" hamisítványcsoportot, amit a megkérdezettek 17 százaléka vásárolt 2014-ben, ez kis csökkenés a tavalyi méréshez képest. Hamis illatszer beszerzéséről a válaszadók 5 százaléka számolt be, ami a tavalyi évvel holtversenyben a legalacsonyabb mért érték; a 2009-es kiinduló adatfelvételhez képest megfeleződött.
A CD- és DVD-hamisítványok vásárlóinak aránya az elmúlt egy év folyamán 4 százalék volt, szemben a 2013-as 2 százalékos eredménnyel. A nem jogtiszta programok vásárlóinak aránya tavalyhoz képest 3-ról 2 százalékra csökkent.
Hányan tudják, mit okoz a hamisítás?
Az MTI által szemlézett közlemény idézi Bendzsel Miklóst, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesét, aki elmondta: a legfrissebb eredmények alapján egyre jobban tudatosul az állampolgárokban, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, a megkérdezettek 59 százaléka gondolja ezt.
Hetven százalék pedig azt válaszolta, hogy az ilyen termékek forgalma növeli a szervezett bűnözés bevételeit. Előrelépésnek nevezte, hogy a legális internetes letöltési lehetőségek ismertsége 2013-hoz viszonyítva tovább nőtt.
Az euró árfolyama 362,87 forintra csökkent 18 órára. 
