Eltűntek a masszák a polcokról
A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már több mint 90 százalék. A bevonómasszából készült figurák ezzel párhuzamosan jóformán eltűntek a kereskedelemből.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója szerint a piac az emelkedés ellenére sem éri még el a válság előtti szintet. Bár nagyon örülnek az ígéretes számoknak, jó lenne azt is tudni, vajon valós fogyasztásnövekedésnek, vagy pedig az online kasszák miatt kifehéredő gazdaságnak köszönhetően ilyen pozitívak az eredmények.
Sánta Sándor ismertette a Nielsen piackutató adatait is, amelyek szerint tavaly majdnem 4 milliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvéti szezon három hónapja alatt. Ez az egy évvel megelőzőhöz képest 12 százalékos értékbeni és 3 százalékos mennyiségbeli növekedést jelentett.
Mitől csoki a csoki?
Vásárláskor érdemes alaposan áttanulmányozni a termékek címkéjét. Akár nyúl, akár tojás, a fontos, hogy valódi kakaómassza legyen benne. Ez étcsokoládénál minimum 35 százalék, tejcsokoládénál minimum 25 százalék kakaótartalmat jelent, a fehér csokoládé esetében pedig 20 százalék kakaóvaj és 14 százalék tejszárazanyag az előírás. (Egyéb esetben a termék nem nevezhető csokoládénak.)
Nyúl vagy tojás?
|
Egy nyulat levettek a polcról A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakemberei végigjártak jó néhány üzletet az ünnepek előtt, rendkívül súlyos szabálytalanságot nem találtak, egy csokinyulat azonban levetettek a polcról. Részletek >>> |
A legnépszerűbbek az egymással folyamatos versengésben lévő tojás és nyúl figurák, ahol tavaly ismét a nyulak vették át a vezető szerepet, mert míg a tojások tartották 2013-as 39 százalékos részesedésüket, a nyulak részesedése 38-ről 41 százalékra növekedett. Az elnök elmondta azt is, hogy hiába híres, és bír nagy hagyományokkal a hazai édesipar, a magyarországi csokoládégyárak száma drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben.
Érdekesség, hogy ma Magyarországon mindössze két aprócska kézműves cég dolgozik bean to bar technológiával, – azaz hogy úgy készítenek csokoládét, hogy a kakaóbab feldolgozását is helyben végzik, – az így készült termékek pedig valódi ínyencségnek számítanak.
A csokoládén túl
A húsvét azonban nemcsak a csokoládéról szól. Hazai cukorkagyárakban készülnek hagyományos cukormárkák, mint a Francia Drazsé, vagy a Negró, de Magyarországon gyártják a Haribo és a PEZ cukorkákat is. Húsvét idején kekszből is sokkal több fogy, mint egyébként. Darált háztartási kekszből például dupla mennyiség, több mint 400 tonna, mivel gyorsan, finom süteményeket lehet készíteni belőle.
Jó napja volt a forintnak. 
