|
| Fotó: EPA/Ritchie B. Tongo |
A Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek. A kutatók szerint az ember egyedülálló "szuperragadozó", amely a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál - úgy mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin - sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit.
A kutatók becslései szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak, és körülbelül kilencszer több kifejlett állattal végez a szárazföldön, mint az ottani egyéb ragadozók.
Nem csak a gyengét öljük meg
A tanulmány szerint az ember általi vadászat és halászat minőségileg különbözik más ragadozók viselkedésétől. A kicsinyek helyett a kifejlett példányok vadászata például - pénzügyi hasonlattal élve - a populáció "szaporodási kamata" helyett a "szaporodási tőke" becélzását jelenti.
A tanulmány szerint az emberiség egy másik rendkívüli vadászati sajátossága, hogy képes más csúcsragadozókat is célba venni, különösen a tengerekben, ahol a cápák, tonhalak és fekete marlinok számának megtizedelése, alapjaiban megváltoztatja néhány tengeri ökoszisztéma egyensúlyát.
Mindent feláldozunk a holnapi ebédért?
"A roppantul hatékony gyilkolási technológiánk, a globális gazdasági rendszereink és az emberiség számára rövid távú előnyöket előtérbe helyező erőforrás-kezelésünk miatt az ember mint szuperragadozó emelkedik fel" - mondta Chris Darimont, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai Victoria Egyetem munkatársa.
A nagyobb halakra való koncentrálással az emberek megváltoztatják néhány tengeri faj evolúcióját: az állatok hamarabb válnak ivaréretté és kisebbre nőnek. Az idősebb, nagyobb halak azonban gyakran termékenyebbek és így képesek fenntartani egy életképes populációt."A kisebb halaknak kevesebb utódjuk születik és a populációk többé már nem olyan ellenállóak a lehalászásokkal szemben" - idézte a szakembert a The Independent című brit napilap online kiadása.
Hozzátette: "a szárazföldön élő nagytestű húsevők elvesztése, amelyért részben, vagy teljes egészében a túlvadászat a felelős, az ember számára fontos növényevők betegségeinek elburjánzását eredményezi".
|
A végén így vagy úgy, de elintézzük magunkat? Nem csak az élővilág pusztításában jeleskedik az emberiség, hanem a környezet tönkretételében is. Nemrég beszámoltunk róla: már a Vatikán is globális vitát kezdeményez az ökológiai válságról, miután több különböző világnézetű tudóssal is konzultált. A második legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátójaként az USA elnöke elkötelezett a kérdésben, a republikánus többségű törvényhozás viszont ellenzi a klíma-megállapodást. Részletek: Egy szemétteleppé változott a Föld - nagy a baj, ha már a pápa is aggódik >> |
A katolikus egyházfő áldást osztott.
