|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Az egyszerhasználatos műanyagok száműzése egy egész hónapra – vagy életre – fontos ügy, hiszen évente világszinten mintegy 300 millió tonna műanyagot termelünk. Az évente keletkezett mennyiség fele ráadásul egyszerhasználatos műanyag, amiket bár csak napokig, órákig vagy percekig használunk, nem lebomló anyag révén mégis több száz évig a Földön maradnak. Ezek egy része, megközelítőleg 8 millió tonna szemét az óceánokba kerül, így ma már – sajnálatos módon – szinte nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnánk olyan tengeri élőlényekről és madarakról, amelyek pusztulását a gyomrukban felhalmozódott műanyag okozta.
A műanyagmentes július fenntarthatósági megmozdulás résztvevői egy teljes hónapon át nemet mondanak az egyszerhasználatos műanyagokra, hogy felhívják a figyelmet a mértéktelen műanyagfelhasználás veszélyeire, és irányt mutassanak arra vonatkozóan, hogyan találhatjuk meg és építhetjük be az egyszerhasználatos műanyag termékek alternatíváit, vagy ami még jobb, hogyan hagyhatjuk el őket teljesen - hívja fel a figyelmet a Rondo Hullámkartongyártó Kft. közleménye.
A „Plastic Free July” Ausztráliából indult 2011-ben, azóta pedig az egész világon elterjedt. Tavaly több mint 120 millió ember vett benne részt, megközelítőleg 170 országból. Magyarországon tavaly a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Humusz Szövetséggel és a Refillel karöltve népszerűsítette a kezdeményezést, így már hazánk is tagja lehetett a résztvevő országoknak.
Azok, akik tenni akarnak a környezetért, és szeretnék megtapasztalni, milyen a műanyagmentes élet, pár könnyű lépéssel fejest ugorhatnak a műanyagmentes júliusba.
Mindig figyelj arra, hogy mit és miben veszel!
A műanyagmentességet a bevásárlásnál is szem előtt tartsuk, és gondosan megválogassuk, milyen csomagolású termékek kerülnek a kosárba. Ahol csak lehet, kerüljük a műanyag csomagolásokat, a felesleges fóliát és celofánt, és a sokadik műanyag zacskó megvétele helyett használjuk inkább saját – lehetőleg vászon – szatyrunkat. Ugyanilyen fontos, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket ne plasztik zacskókba rakjuk, még akkor se, ha így praktikusabbnak tűnik. Törekedjünk tehát arra, hogy inkább fenntartható csomagolóanyagot, mondjuk üveget, fémet, papírt vagy hullámkartont válasszunk. A papír és a hullámkarton ráadásul nemcsak költséghatékony, de lebomló és újrahasznosítható is, a felelős erdőgazdálkodások nyújtotta nyersanyagnak köszönhetően pedig előállításukkal sem teszünk kárt a környezetben.
Milyen megoldások vannak a zacskómentes életre? A kérdéssel részletesen ebben a cikkünkben is foglalkoztunk.
Vászontáska, fémdoboz, kulacs, bögre, üvegszívószál
Egy műanyaggal teli világban a műanyagmentesség tervezést és előkészületeket igényel. Ha munkába, iskolába megyünk, érdemes mindig magunkkal vinni egy fenntartható anyagból készült táskát vagy ételhordót, hogy se a bevásárlás, se az ebéd beszerzése ne okozzon bonyodalmat. A kávézókban, éttermekben érdemes a saját kulacsunkba, termoszunkba kérni az elviteles italokat, azok pedig, akik a szívószál szerelmesei, könnyedén beszerezhetnek egy-egy fémből vagy üvegből készült, környezetbarát darabot.
„Egyik napról a másikra teljesen műanyagmentessé válni – anyagilag is – megterhelő lehet, ezért, ha ez elsőre nem sikerül, nem kell elcsüggedni. Az is elég, ha első lépésként csak az egyszerhasználatos műanyagokra mondunk nemet, de még jobb, ha a TOP 4-est mellőzzük: vagyis legalább egy hónapra kizárjuk az életünkből a műanyagból készült zacskókat, flakonokat, szívószálakat és a kávés poharakat. Tegyük inkább le a voksunkat a papír- és hullámkartonból készült csomagolások mellett, de minden esetben figyeljük a felelős és fenntartható erdőgazdálkodásokat jelző FSC jelzéseket” – közölte Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.
Eldőlni látszik a véleményezés. 
