A vizsgálat során a GVH megállapította, hogy a műsorvezető és a műsorban megjelenő szöveges tájékoztatások, feliratok szisztematikusan, egymásra épülve, folyamatosan azt az üzenetet közvetítik a fogyasztók felé, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez telefonhívást, így azonnal segítséget kaphatnak aktuális problémáikra. A kihagyhatatlan megoldásokat, a visszautasíthatatlan segítséget hangsúlyozó kifejezésekkel sürgetően arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy azonnal telefonáljanak. 

A várakozást is kiszámlázták

Arra azonban nem hívták fel a figyelmet, hogy a telefonhívás nem garantálja a közvetlen műsorba kapcsolást és azt sem, hogy a kiválasztott jóshoz kerülnek, mivel a kiválasztott jós foglaltsága esetén egy szabad jóshoz kapcsolhatják, függetlenül attól, hogy melyik jóst hívta. Arról sem tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a várakozás időtartamát és a bekapcsolásra nem kerülő hívásokat is kiszámlázzák, miközben a várakozás alatt jellemzően elhangzott a „kérem tartsa a vonalat” üzenet, ami várakozásra ösztönözte a telefonálókat.

A GVH megállapítása szerint az EZO.TV műsor a várakozási jellemzők miatt valójában több szerencseelemet, bizonytalansági faktort tartalmaz, így a műsor alapvetően nem különbözik azon interaktív betelefonálós műsoroktól, ahol a fogyasztó valamilyen nyeremény miatt emelt díjjal betelefonál a játékba, ahova a bekerülési esély is alacsony a véletlenszerű bekapcsolás miatt.

A vállalkozás az EZO.TV című műsorban nyújtott jóslási szolgáltatással a díjköteles várakozás és a kiválasztottól eltérő jós lehetséges kapcsolása révén a szakmai gondosság követelményét megsértette, valamint agresszíven ösztönözte betelefonálásra a fogyasztókat. A GVH ezért 13 és fél millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként értékelte a hivatal, hogy a széleskörű tájékoztatásokkal elért fogyasztói kör sérülékenynek tekinthető.