A jelenleg hatályos jogszabály megfogalmazásában a virsli megnevezés jelenleg a legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítményekre alkalmazható. A hústartalomnak a késztermékre vonatkoztatva legalább 40 százaléknak kell lennie - hívja fel a figyelmet a közleménye.
Milyen virsli?
További előírás, hogy a termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) csak akkor tüntethető fel, ha a termék hústartalmának legalább 70 százaléka az adott állatfajtából származik. Tehát például akkor nevezhető sertésvirslinek a termék, ha 40 százalékos hústartalmának 70 százaléka sertésből származik. Vegyes baromfihús felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viselheti.
A virsli megnevezésében kiválóságra utaló jelző – mint például „extra”, „príma”, „eredeti”, „különleges” – akkor alkalmazható, ha a termékek hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 1,3-szorosa a jelző nélküli termékhez képest, illetve ha a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.
Burkolat
A virsli esetében a burkolat is fontos szempont. Az előírás szerint virsli megnevezésű termékek természetes vagy műbélben hozhatóak forgalomba, amelyek burkolata lehet eltávolítható (főzés előtt és/vagy után) illetve nem eltávolítható.
Ha a burkolatot nem lehet elfogyasztani a termékkel együtt, akkor figyelmeztető feliratot kell feltüntetni a termék megnevezéséhez kapcsolódóan, például baromfi virsli nem ehető burkolatban.
A nem átlátszó és a színezett átlátszó burkolat alkalmas lehet a fogyasztó megtévesztésére abban az esetben, ha a burkolat eltávolítása után attól eltérő színű töltelékkel szembesül a fogyasztó. Ilyen esetben a gyártó jogsértést követett el, mivel megtévesztette a fogyasztót (1169/2011/EU rendelet 7. cikk 1/b pont)
Minőségi változás
A 2016. július 21-től hatályos rendelet szerint megváltoztak a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre és egyes előkészített húsokra vonatkozó előírásai. Az alkalmazásra hosszabb átmeneti időt határoztak meg ugyan, de a legtöbb változtatást 2017. augusztus 1-jétől már kötelezően kell majd alkalmazni. Jelenleg még a korábbi előírások szerint is készíthetők a termékek.
A módosítással jobb minőségű húskészítmények készülhetnek. A változások alapján nő a minimális hústartalom, több termékcsoportnál nő a minimális fehérjetartalom, csökken a termékek megengedett legmagasabb sótartalma, illetve a zsír és víztartalom is. Ezen kívül több definíciót is pontosítanak, mint például „gépi csontozású hús”, „íntalanított hús”.
Milyen lesz az új virsli?
Az új MÉ-ben a legnagyobb változások a jelenlegihez képest az alábbiak lesznek a virslire vonatkozóan:
- nő a minimális hústartalom: legalább 40 százalékról legalább 51 százalékra
- nő a fehérjetartalom: legalább 10 százalékról legalább 11,0 százalékra
- csökken az átmérő: legfeljebb 30 mm-ről legfeljebb 26 mm-re
- csökken a nátrium-klorid-tartalom: legfeljebb 2,5 százalékról 2,2 százalékra
- új szabályként jelenik meg a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége: legfeljebb 10 százalék lehet
- szigorodik az állományi előírás is, miszerint légüreg nagyságnak kisebbnek kell lennie és nem tartalmazhat nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot
Az Egyesült Államok megsemmisített több iráni drónt. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
