Olcsó, de megbízhatatlan - mi baja a fiataloknak a hamisítványokkal?

Forrás: NAV

A legtöbben továbbra is az alacsonyabb árat jelölték meg a vásárlás legfőbb motivációjaként. A fiatal válaszadók továbbra is az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak és kevésbé törődnek a gazdasági és egyéb társadalmi hatásokkal - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.

Javul az arány

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a válaszadók közel 40%-a állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt hamis terméket. Közülük minden második megkérdezett (53,9%) ezt többször is megtette, ami a 2016-os adatokhoz viszonyítva (62,5%) 8,6 százalékpontos csökkenést jelent, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös felméréséből.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy a válaszadók csaknem fele (47%) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, ami a tavalyi eredményekhez képest 5, 2015-ös eredményekhez képest pedig 9 százalékpontos javulást jelent.

Idén már jóval dominánsabb szerepet játszik az ár a fogyasztók végső döntésének meghozatalában: a válaszadók több mint kétharmada (68,6%) az alacsony ár miatt döntött a hamis termék megvásárlása mellett, ami több mint 15 százalékpontos emelkedés tavaly óta (52%).

A gyártókat sajnáljuk

A VOLT Fesztivál látogatóival készült felmérés kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is: a válaszadók 60%-a szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban, 28 százalékuk pedig úgy véli, hogy a hamisítványoknak a fogyasztókra nézve van a leginkább negatív hatása. A termékekkel közvetlen kapcsolatba nem kerülő szereplők kiesnek a megkérdezettek perifériájából, hiszen mindössze 12 százalékuk gondolta úgy, hogy a társadalom vagy az állam is kárt szenvedhet a hamisítványok megvásárlása által.

Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók közel kétharmada (62%) az internetet, 23 százalékuk a piacot vagy utcai árusokat, 17 százalékuk egyéb hazai üzleteket, 16 százalékuk pedig a külföldi boltokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének.