Az e-kereskedők ezért nagyobb és érezhetőbb hangsúlyt helyeznek a vásárlók megtartására, valamint a vásárlási intenzitás növelésére, ebből pedig végső soron mi vásárlók profitálhatunk a legtöbbet – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei harmadik, marketingre fókuszáló felméréséből.

Új vásárlók helyett magasabb kosárérték

Az online kiskereskedelem növekedésének jelenlegi legfontosabb motorja az átlagos vásárlási érték folyamatos emelkedése, ami 2018 nyarán már átlépte a 11 ezer forintos értéket.  Ugyanakkor, a vásárlások száma a piac egészének növekedési dinamikájánál lassabban bővül (mindössze 13%-os volt 2018 első 6 hónapjában).

A magyar lakosság – a gazdasági fellendüléssel összhangban – már a webáruházakban is egyre nagyobb értékben költ termékekre, de a rendelések gyakoriságára ez a vásárlói kedv egyelőre még kevésbé hat ki.

Az egy főre jutó éves online rendelésszám jelenleg 12 online vásárlás/év, az éves átlagos költés pedig megközelíti a 130 ezer forintot. Összehasonlításképp ez utóbbi érték a cseh piacon, egy vásárlóra vetítve meghaladja a 230 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, miközben ott a rendelésszám is magasabb a magyar átlagnál.

A műszaki szektor továbbra is a legnagyobb forgalmi súllyal bíró terület, melyet a korábban visszatartott, vagy több éves életciklussal rendelkező, jellemzően nagy értékű termékek vásárlása eredményez. A termékek magas életciklusából fakadó alacsony vásárlási intenzitás ugyanakkor a bővülés legnagyobb korlátja is egyben.

A növekedési lehetőségeket kereső e-kereskedőknek ezért érdemes a nagy értékű termékek mellett a gyorsa(bba)n forgó, napi fogyasztási cikkek irányába is nyitni. Ezekkel ugyanis drasztikusan növelhető a rendelési állomány, a magas kosárérték megtartása mellett.

Az útkeresést és a felemás kereskedői hangulatot tükrözi a GKI Digital és az Árukereső online kiskereskedelmi indexe is, amely 2018 harmadik negyedévében, 2016-hoz hasonlóan kismértékben csökkent, miközben a tavalyi a harmadik negyedévre még pozitívabb hangulat volt a jellemző.

Nem mindegy, hogy ingyenes szállítás vagy árakció (vagy mégis?)

Ilyen piaci környezetben, limitált vásárlói bázis mellett a marketing eszközök hatékony használatán is legalább annyi múlik, mint a megfelelő összetételű termékpalettán.

Miközben a webáruházak által alkalmazott akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött promóciók a legnépszerűbbek, addig a két megoldás között komoly eltérés tapasztalható: míg a szállítási kedvezmény elsősorban a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), addig a jól tervezett árkedvezmények magasabb kosárértéket eredményeznek, hiszen drágább termék esetében nagyobb nominális megtakarítás érhető el a fogyasztó számára.

Érdekesség, hogy a két promóció típus alkalmazása sokszor az e-kereskedők szemszögéből hasonló költségekkel jár. Míg az ingyenes szállítással rendszerint 1000-1300 forint kedvezmény érhető el, addig a leárazások során nyújtott átlagosan csaknem 12%-os kedvezmény az első félévre jellemző közel 11 ezer forintos kosárérték mellett hozzávetőleg 1200-1300 forint megtakarítást eredményezhetnek. Természetesen a különböző szektorok esetében nagy eltérések figyelhetők meg ebben, de összességében a kereskedők igyekeznek optimalizálni a különböző promóció típusok során felmerülő költségeket.

Online értékesítés offline marketinggel?

Egyre több megoldás közül választhatnak azok a kereskedők, akik meglévő vagy leendő vásárlókkal szeretnének kommunikálni. Az egyik legjelentősebb kérdés talán az, hogy az online vagy az offline marketing eszközök az ideálisabbak számukra?

Bár a kérdésre nincs egyértelmű válasz, jelenleg az offline marketing eszközök használata továbbra is csak a legnagyobb e-kereskedők kiváltsága, melyet elsősorban a magas költségek, valamint a megfelelő kapcsolatrendszer és a kisebb webshopokra jellemző belső (szaktudást igénylő) erőforrás hiánya magyaráz leginkább. Összességében a webáruházak mindössze 1/3-a él az offline marketing nyújtotta lehetőségekkel.

Az online marketing eszköztárából a kereskedők által leginkább használt megoldásnak továbbra is az ár-összehasonlító oldalak számítanak. Ezt követi a keresőoptimalizálás (SEO), a Google Adwords/AdSense hirdetés, a Facebook hirdetés és a hírlevél küldés. Miközben a három leggyakrabban használt megoldás egyben a legjobb ár/érték arányt is jelenti a kereskedők szerint, addig a mennyiségi és elérési alapon sokkal szélesebb lehetőségeket kínáló, alacsony költséget jelentő hírlevélküldés továbbra is második fénykorát éli.

A saját ügyfelek elérésének a lehetősége, a testreszabhatóság, a könnyű kezelhetőség mind olyan pozitív jellemzői a hírleveleknek, melyet még a GDPR okozta adatvédelmi nehézségek sem tudtak lerontani.

Az e-kereskedőket is elérte az “influencer-láz”

Már a hazai e-kereskedők is felismerték, hogy a vásárlók megtartásában és a legfiatalabb rétegek megszólításában egyre nagyobb szerephez jut a vásárló érdeklődését, információ-igényét kiszolgáló, a figyelmét lekötő tartalommarketing.

A magyar piacon érdekelt webáruházak több mint fele (56%) már most is alkalmazza valamilyen módon ezeket az eszközöket, melyek közül a leggyakoribb a saját blog. Kisebb-nagyobb rendszerességgel frissülő rövid tartalmakat a kereskedők 25%-a publikál saját oldalán. A saját tartalom gyártása azonban sokszor idő- és erőforrás igényes. A tartalommarketing egyik legújabb eleme, az infuencer marketing erre a problémára ad célzott és hatékony megoldást. Lényege, hogy a webáruház szolgáltatásait és konkrét termékeit egy fiatal – a saját közönségére véleményformáló hatással bíró – blogger (vagy vlogger) mutatja be életszerű, valós körülmények között. Egy jól kitalált promóció amellett, hogy csökkenti a tartalomgyártáshoz szükséges erőforrások mértékét, így nem hat direkt reklámnak és a más eszközzel nehezen elérhető/megszólítható Z generációs vásárlókat is hatékonyan el lehet vele érni. Ez a marketing eszköz ugyanakkor még gyerekcipőben jár Magyarországon, így az együttműködések keretei, finanszírozási formái is kiforratlanok.