|
| Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője egy korábbi Frakcióinfón. MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatos kereskedelempolitikai javaslatokat is ismertetett keddi sajtótájékoztatóján.
Visszahoznák az emelt vasárnapi bérpótlékot, amit eltöröltek
Kifejtette: van olyan elképzelés, hogy a kiskereskedelemben havonta legalább két szabad vasárnapjuk - vagy két szabad hétvégéjük - legyen a dolgozóknak, amikor pedig munkát végeznek a hét utolsó napján, kapjanak bérpótlékot, például úgy, hogy ennek mértéke délelőtt 50, délután 100 százalék lenne.
A vasárnapi zárva tartás időszakában az öt szabadon választható (közöttük a négy adventi) vasárnap volt kötelező a 100 százalék pótlék, minden más esetben (például a benzinkút, piac, vásár, pályaudvarok értékesítő helyein) csak 50 százalékot kellett fizetni, tehát kétféle pótlékot írtak elő a jogszabályok. Aztán amikor - a népszavazás elől megfutamodva - a kormány visszavonta a vasárnapi boltzár intézményét, eltörölték az emelt vasárnapi bérpótlékot is.
| Hétfőn az Index írt a kereskedelmi láncok működését jelentősen megnehezítő előterjesztés legújabb változatáról. Ebben van némi változás ahhoz képest, amelyről egy hónapja szó volt, amikor a kormány főleg az élelmiszerbotrányra, a környezetvédelemre és a munkások védelmére hivatkozva állt elő olyan javaslatokkal, hogy az élelmiszerboltok fizessenek adót a parkolóhelyek után, kötelezően vegyenek föl még pár ezer embert, és alig költhessenek reklámokra. További részletek >>>> |
Túl kevés a bolti eladó a kormánynak...?
Fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta azt a tervet, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő az áruházaknak, ahogyan azt is, hogy ha egy Magyarországon és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint viszont a tervezett kötelező létszámelőírás lehetetlen helyzetet teremtene. Az áruházak mindenütt maguk határozzák meg a szükséges létszámot, a munkaerőpiacon pedig – ez köztudott – egyébként sincs megfelelő szabad munkaerő. Így viszont a létszámkötelezettség előírása a pénzbeni megváltás lehetőségének tükrében, a garantált bérminimum 60 százalékának befizetésével, egy új közteher bevezetése lenne (olcsóbb a befizetés, mint a munkaerő felvétele).
A végén még az ingyenes újságoknak is nekimennek
Felmerült a kéretlen reklámok kérdése is - mondta Kósa Lajos, de jelezte, hogy ő nem támogatja a reklámra fordítható összeg korlátozásának tervét, mert ez sérthetné a gazdálkodás szabadságát. "Elkötelezett hívei vagyunk az uniónak", Magyarország egy sor EU-s alapértékkel - köztük a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásával - maximálisan egyetért, ezért nem kezdeményez például olyan szabályozást, amely ellentétes a vállalkozás szabadságával - jelentette ki.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint egyébként súlyosan érintené a vásárlókat a reklámköltségek korlátozása, ami akár az ingyenes áruházi újságok terjesztését is fékezheti. Ez a javaslatban megfogalmazottakkal ellentétben meggátolná a tudatos vásárlást segítő tájékozódást.
Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de a témában még áprilisban várható parlamenti előterjesztés.
Szigorú szabályozás lép hatályba. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
