Az Index.hu információi alapján ebben van némi változás ahhoz képest, amelyről egy hónapja szó volt, amikor a kormány főleg az élelmiszerbotrányra, a környezetvédelemre és a munkások védelmére hivatkozva állt elő olyan javaslatokkal, hogy az élelmiszerboltok fizessenek adót a parkolóhelyek után, kötelezően vegyenek föl még pár ezer embert, és alig költhessenek reklámokra.
Kemény világ jöhet
Annak ellenére azonban, hogy a kormány nagyon sokszor beleírta, hogy a legutóbbi verzió kiszivárgása óta egyeztetett az érintett szervezetekkel, a legtöbb javaslat nem veszett el, legfeljebb kicsit átalakult. Jöttek viszont új ötletek is, például arra, hogy a kormány a boltokon verje le a külföldről behozott élelmiszerek állítólagos kettős minőségét.
Az előterjesztésben több javaslat is szerepel, amelyekről kikérték a különböző szervezetek véleményét, ezek közül viszont nem mindegyik szerepel a szöveg végén lévő normaszöveg-tervezetben. Ebben az alábbi lépésekről lehet olvasni:
1. Ki kell írni, ha más van a termékben: Beleírnák a fogyasztóvédelmi törvénybe, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékek gyártóinak rá kell írni a csomagolásra, ha „Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával” hoznak forgalomba termékeket. A megfogalmazásban az az érdekes, hogy nem kifejezetten az élelmiszerekről, hanem csak „termékekről” szól, vagyis eszerint az Audiktól az IKEA bútorokon át a kakaóporig mindenre vonatkozik, ami csak termék.
2. Kötelező létszámbővítés: A kormány nem mondott le arról az ötletről, hogy előírja, mennyi eladónak kellene dolgozni a boltokban, ezt pedig úgy kellene kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztjuk. Aki pedig nem vesz föl elég embert, annak a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot „adók módjára” be kell fizetnie az államkasszába. Az így befolyt pénzt pedig az állam „munkavállalói és fogyasztóvédelmi” célokra használná fel, például támogatnák a 2000 fő alatti települések boltosait.
A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy ez a módosítás nemcsak a szupermarketekre és hasonló boltokra, de minden kereskedőre vonatkozik, vagyis sokkal több céget érint, mint a korábbi javaslat. Erre már korábban is azt mondták az áruházak, hogy teljesítése a jelenlegi munkaerőhiányban gyakorlatilag lehetetlen, és az áruházaknak képzési kapacitásuk sincs annyi, hogy ennyi szakképzett eladót kioktassanak, az eladói pozícióhoz ugyanis OKJ-s képzés kell. Úgy tűnik tehát, hogy a kormány itt is a CEU esetében használt eszközzel él, azaz teljesíthetetlen feltételekhez köt valamit, így – mivel a cégek nagy valószínűséggel nem fognak tudni annyi embert fölvenni, amennyit a törvény előír – ez az intézkedés valójában egy adó, amit kivetnek a boltokra.
3. Reklámköltés korlátozása: Változatlan formában maradt meg az egy hónappal ezelőtti verzióból, hogy a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek a nettó árbevételüknek csak a 0,5 százalékát költhessék reklámra, továbbra is azzal a megmosolyogtató indokkal, hogy „a kevesebb reklámnak köszönhetően a fogyasztók tudatosabban válasszanak a termékek közül”.
Újdonság viszont az, hogy a franchise-rendszerben működő cégeknél – mint például a CBA – a franchise rendszergazdájának, vagyis annak kell fizetnie, akinél a franchise-jogok vannak. Hogy ez könnyítés-e a CBA-nak és a Coopnak, az kérdés, mindenesetre az egyeztetések során a CBA-t is tagjaként tudó Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Coop láncot képviselő Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége úgy ítélte, hogy őket nem érinti a reklámköltés korlátozása. Azt is előírná a javaslat, hogy csak sajtótermékben jelenhetne meg szupermarketek reklámja, vagyis betiltanák a külön reklámújságokat. Az egész intézkedéscsomaggal két legyet ütne egy csapásra a kormány, mert nemcsak a kereskedelmi láncoknak fájna a reklámkorlátozás, hanem a reklámpiactól függő médiát is jelentős bevételektől fosztanák meg.
4. Bérpótlék és szabad vasárnap: Szerepel a javaslatban, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató köteles biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. Úgy tűnik, hogy ez is minden kiskereskedelmi cégre vonatkozik, nemcsak a szupermarketekre. Azt is javasolják, hogy járjon vasárnapi munkáért a 100 százalékos bérpótlék, de csak déli 12 után. Ez amúgy iparági források szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány cselesen visszahozza a vasárnapi zárvatartást.
Nem tudnak lemondani az élelmiszer-minőségi hisztiről
Nem szerepel a javasolt normaszövegben, de a javaslatban sok szó esik még egy új elemről, ami a korábbi verzióban még nem szerepelt: a nem igazán meggyőző eredményeket hozó, de nagyon jól félrekommunikálható Nébih-élelmiszervizsgálaton felbuzdulva a kormány előállt egy javaslattal, hogy az áruházláncokkal fizettetnék ki az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat.
A javaslat szerint a díj mértékét a boltok alapterülete alapján állapítanák meg, de erről még vita van, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium például azt javasolja, hogy ne alapterület alapján, hanem sávosan vezessék be ezt a díjat. Ezzel csak az a baj, hogy az Európai Bizottság pont emiatt kaszálta el a kormány egyik korábbi ötletét, hogy a szupermarketek fizessenek sokkal több élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
