Septe József, a szövetség elnöke elmondta: az új védjegyet azokra a termékekre lehet majd használni, amelyek igazolhatóan magyar üzemben készültek, magyar alapanyagokból, magyar munkaerővel. Ez szavatolja majd a termékek minőségét. A védjegyet kizárólag a pékszövetség tagjai kaphatják meg, a kenyerek mellett az egyéb termékekre, így kalácsra és kuglófokra is szeretnék kiterjeszteni.
Az albánok ellen szól az egész?
A HVG cikke szerint ez a lépés lehet a válasz arra a nyomásra, amit az albán pékségek helyeznek a magyar pékségekre, egyebek mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy nincs elég sütőipari munkás az országban, erről korábban itt írtunk a Privátbankár.hu-n.
A pékek ugyanis sokszor tapasztalják, hogy az albánok feketén dolgoztatják a kenyérsütő munkásokat, a felhasznált alapanyagok pedig nem minden esetben felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Egy ilyen védjegy bevezetése szavatolná, hogy a vásárolt termék garantáltan jó minőségű.
Búza van elég, pék nincs
Az idei gabonatermést illetően Septe József elmondta, hogy az 5,2 millió tonnás búzatermés mennyisége megfelelő, de a minősége elmarad a várakozásoktól. Ennek ellenére a sütőipar így is hozzájut az 1,2 millió tonna jó minőségű lisztjéhez. Pékekből azonban hiány van az országban, a sütőipar jelenleg 23 ezer főt dolgoztat, ezen felül még további 2500-3000 pékre lenne szükség. Ezt a megfelelő képzés mellett a több műszakban, nagyobbrészt éjszaka dolgozó pékek munkakörülményeinek javításával, valamint béremeléssel lehetne orvosolni.
A nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
