A rendelkezésre álló hosszú távú trendadatok alapján a bevásárlóközpont látogatók célcsoportja jól jellemezhető, hiszen 80 százalékuk visszatérő, rendszeres látogatónak tekinthető. Ez a csoport legalább havonta egyszer elmegy egy bevásárlóközpontba, míg a vásárlók fele akár hetente is betér valamelyik plázába.
|
|
Bevásárlóközpont látogatók aránya (%) |
|
29 évnél fiatalabbak |
50 |
|
30-49 éves |
31 |
|
50 évnél idősebbek |
19 |
A vásárlók összetételét tekintve azt látszik, hogy 57 százalékuk nő, míg 43 százalékuk férfi, és fele részben a 29 évesnél fiatalabb korosztályból kerülnek ki. A 30 és 49 év közöttiek a plázalátogatók 31 százalékát adják, míg az ötven év felettiek a fennmaradó 19 százalékot.
Hány órát plázázunk?
A vásárlás, esetleg nézelődés célpontjául szolgáló bevásárlóközpont kiválasztásakor a legfontosabb általános szempont a közelség, amelyet a széles boltválaszték, majd választék és a kellemes környezet követ. A széles boltválaszték és a vonzó környezet az ott-tartózkodást meghosszabbítja, ahol ugyanis jól érzik magukat a vásárlók ott több időt is töltenek el.
Azok a bevásárlóközpontok, amelyek külön figyelmet fordítanak erre, akár másfélórás látogatásra is számíthatnak, szemben az átlagos egy órával – osztotta meg a kutatási tapasztalatokat Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.
Mennyit hagyunk ott?
Az általános elvárásokon túl persze egyedi igények is megfogalmazódnak a vevőkben. Ilyen lehet egy-egy kedvenc bolt meglátogatása, vagy a kényelmes parkolás, amelyek már az egyes bevásárlóközpontok egyediségét hangsúlyozzák és versenyelőnyt biztosítanak.
A korábbi évekhez hasonlóan a bevásárlóközpont-látogatók egyharmada valóban csak látogató marad, nem vásárol egy üzletben sem. Azok, akik bemennek üzletekbe is, átlagosan két boltba térnek be egy plázán belül, míg vásárolni átlagosan egy boltban szoktak a magyarok.
A vásárlások értékét vizsgálva infláció közeli emelkedést figyelt meg a GfK. Az alkalmankénti átlagos költés országosan 7300 forint fölé emelkedett és ez jellemzően a fővárosi, nagy alapterületű bevásárlóközpontoknak köszönhető, ahol az átlagköltés sok esetben meghaladja a 10 ezer forintot is.
Megszületett a bangladesi ítélet.
