A szervezetek szerint a beszennyezett, fertőzött élelmiszer és annak csomagolóanyaga a fogyasztó, a termékkel érintkező valamennyi vásárló, áruházi dolgozó egészségét veszélyeztetheti. A kártevők jelenléte az élelmiszerekben nemcsak gazdasági, de közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági probléma is.
A hatóságok szerint a hazai élelmiszer áruházakban alkalmazott védekezési módszerek és eljárások nem működnek megfelelően, ami jelentős szerepet játszhat a kártevők bejutásában, megtelepedésében, és elszaporodásában. A hivatalok ezért kidolgoztak egy, a kártevők visszaszorítását segítő programot.
A jövőben a hatóságok ellenőrzései kitérnek a védekezés folyamatának vizsgálatára, így a kereskedés technológiai területeit, a hulladékkezelést, és a takarítás módját is vizsgálják. Külön figyelmet fordítanak majd a rágcsálók megtelepedési lehetőségeinek vizsgálatára is. Amennyiben a termékek beszállítása során kerül rágcsáló az áruházakba, a hivatalok láncszemlélettel, a szállítási útvonalon visszafelé ellenőrzik a beszállító vállalkozásokat.
A tájékoztatón az MgSzH és az OTH képviselői felhívták az áruházláncok vezetőinek figyelmét arra, hogy a kártevők távol tartása és a kártevőmentesség fenntartása jogszabályi elvárás, amelynek biztosítása és igazolása az élelmiszervállalkozók felelőssége. Az egyeztetésen jelen lévő tíz áruházlánc 16 képviselője üdvözölte a hatóságok kezdeményezését és kérték a további aktív együttműködést a probléma hatékony kezelése érdekében.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
