Március elsejétől már a magyarországi buszokon is ugyanolyan jogai vannak az utasoknak, mint az Európai Unió többi országában. Az uniós szabályokat ugyanis a légi, a vasúti és a hajóközlekedésben érvényes jogokhoz hasonló jogosultságokat biztosítanak a menetrend szerinti autóbusszal közlekedők számára is az EU egész területén.
A mindenkire érvényes szabályok
| Menetrend szerinti járatok: olyan járatok, amelyeken az utasok autóbusszal történő szállítása meghatározott időközönként, meghatározott útvonalon, az utasokat előre meghatározott megállóhelyeken felvéve és kitéve történik. |
A most honosított uniós jogszabály szerint utazása alatt senkit sem lehet megkülönböztetni állampolgársága alapján. Vagyis mindenkire ugyanazok a tarifa- és utazási feltételek vonatkoznak. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a fogyatékossággal élőkre és a csökkent mozgásképességűekre is. Amennyiben a mozgásukat segítő eszköz utazás közben megsérül, akkor a busztársaságnak kártérítést kell fizetnie.
Az utazás előtt és alatt biztosítani kell a megfelelő utastájékoztatást. Egyrészt az állomásokon kihelyezett tájékoztatókkal, másrészt az interneten is. Nemcsak az utazási információkat, hanem az utasok jogairól szóló tájékoztatást is elérhetővé kell tenni. Ahol arra van lehetőség, ott a fogyatékkal élőknek akadálymentes tájékoztatást kell kialakítani.
A busztársaságoknak ki kell alakítani egy panaszkezelő mechanizmust is. A rendelet végrehajtását és az esetleges bírságok megállapítását egy független hatóságnak kell végeznie.
A nagy utazóknak, akik legalább 250 kilométerre készülnek
Plusz jogok illetik meg a hosszú távú utazókat. Amennyiben törölnek egy legalább 3 órásra tervezett utazást, vagy a buszjárat legalább másfél órás késéssel indul az állomásról, akkor étkezést, frissítőt és szükség esetén szálláshelyet is biztosítani kell. Utóbbi értéke nem haladhatja meg a 80 euró/éjszaka összeget, és maximum két éjszakát köteles rendezni a társaság. Amennyiben a járatot szélsőséges időjárás vagy nagyobb természeti katasztrófa miatt törlik, nem kell kártérítést fizetni.
Pénzvisszafizetési kötelezettség
Vissza kell fizetni az utazás árát, vagy egy másik útvonalon kell szállítani az utasokat, ha egy járatot törölnek, vagy csak legalább kétórás késéssel tudna indulni az állomásról. Akkor is ez a szabály, ha véletlenül több jegyet adnak el a járatra, mint amennyi hely van rajta.
Egy kis csavar: a jegyár felét - kártérítésként - akkor is vissza kell fizetnie a társaságnak, ha az előbb felsorolt esetekben nem ajánlja fel a menetjegy árának visszafizetését, vagy a módosított útvonalon történő utazást.
Kartérítés jár azoknak az utasoknak, illetve családjuknak, akik balesetben meghalnak, vagy megsérülnek. Illetve a poggyász elvesztése vagy károsodása esetén is. (A jogszabály a hosszú távú utazásoknál rendezi a kártérítés kérdését. A legtöbb társaság azonban valamelyik biztosítóval együttműködve biztosítja az utasokat a rövidebb utakon is. - a szerk.)
És még egy fontos szabály: a fogyatékossággal élők, valamint a csökkent mozgásképességűeknek ingyenes segítséget kell biztosítani az utazásnál. Ez vonatkozik a le-és felszállásra, elhelyezésre stb. Adott esetben a kísérő személynek biztosítani az ingyenes utazást.
Akik évek óta jogosultak
A vasúti közlekedésre már 2009 decemberétől vonatkoznak ezek a szabályok. Alapvetően két ponton részletesebb a szabályozás.
| A MÁV-Start adatai szerint 2012 első félévében 72 millió utasa volt a társaságnak. |
Az egyik a pénzvisszafizetés. Ha a pót- és helyjegyköteles vonat legalább 60-119 perces késéssel indul, akkor a menetjegy 25 százalékát, 120 percet, vagy azt meghaladó késés esetén pedig a menetjegy 50 százalékát kell kártérítésként visszafizetni. Viszont, ha a társaság előre jelezte (pl. pályamunkák miatt) a késést, akkor nem kell pénzt visszafizetnie.
Amennyiben a vonat lekési a nap utolsó csatlakozását, és az utas nem tudja aznap folytatni az utazást, akkor a vasúttársaságnak ki kell fizetnie az utas szállását, maximum 80 eurós összegig, illetve a családtagok értesítésének ésszerű költségeit is vállalnia kell.
15 évvel azután, hogy a fukusimai erőműben történt katasztrófa miatt az ország kénytelen volt leállítani az összes atomreaktorát. 
