Pénteken a Brent jegyzése már tartósan 60 dollár fölött állt a piacokon, röviddel 14 óra után az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 26 cent emelkedéssel 60,50 dolláron állt, a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta ára pedig 32 centtel 56,16 dollárra nőtt.
A Líbiában kiújult harcok miatt az észak-afrikai ország olajtermelése napi 352 ezer hordóra esett, ami csaknem fele a novemberi átlagnak. Líbia OPEC-tag, s a hatóságok szeretnék minél hamarabb felfuttatni a termelést a Kadhafi-rendszert megbuktató 2011-es felkelés előtti szintre. Ez azonban egyre távolabbi célnak tűnik, miután a kormányellenes erőket egyre inkább az hajtja, hogy megszerezzék az olajipari létesítmények feletti ellenőrzést.
Kadhafi megdöntése előtt Líbia olajtermelés napi 1,6 millió hordó volt, ennek 85 százalékát Európába exportálta. Líbia az afrikai kontinens harmadik legnagyobb olajtermelője Nigéria és Angola után, csúcsidőben a világ olajfogyasztásának két százalékát biztosította kútjaiból.
A másik áremelő tényező az volt péntek délutánig, hogy a Bloomberg értesülése szerint Szaúd-Arábia a jövő évi költségvetési tervében 80 dolláros átlagos olajárat vett alapul, azaz azzal számol, hogy stabilizálódik, sőt emelkedik majd az olajár a jelenlegi szintről.
A folyamatosan gyengülő forint és a megtorpanó olajár-esés kevés kétséget hagy azzal kapcsolatban, hogy legkésőbb az év elejétől ismét emelkedésnek indul majd a benzinár Magyarországon. December 29-én még 2-2 forinttal csökkenti a Mol a benzin és a gázolaj átlagárát is. A csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 333-334 forintra, a gázolajé 358-359 forintra mérséklődik. Ugyanakkor egy újabb árlépés december 31-én, szerdán is esedékes, a szakértők szerint már ekkor vége szakadhat a hónapok óta tartó gyengülésnek.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
