A jogszabályváltozással kiküszöbölhető, hogy a kereskedők azonos termékeknél más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi áruknál - közölte az agrártárca.
A jogszabály rögzíti továbbá, hogy mi minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, valamint tisztázza, hogy az önköltségi ár alatti értékesítés az üzemi általános költségeket is magában foglalja.
A kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek számít - így azok nem terhelhetők a beszállítókra - a termék tárolásával, hűtésével, az élőállattal kapcsolatban pedig a tartással összefüggő kiadások. Így a jövőben például semmiféle plusz díj (polcdíj) nem számítható fel azért, hogy az üzletben meghatározott helyre kerüljön az áru.
Beszállítónak minősül majd a viszonteladó is
A módosítás pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát: eszerint a termelő és a feldolgozó mellett ezentúl beszállítónak minősül a viszonteladó is, így a törvényi védelem nekik is biztosítható. Változik a fizetési határidőre vonatkozó előírás is: amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen állítja ki a számlát, úgy a kereskedőnek az átvételtől számított 30 napon belül ki kell fizetnie az áru ellenértékét.
A törvénymódosítás legfontosabb célja, hogy tisztességes kereskedelmi kultúra alakuljon ki a beszállítók és a forgalmazók között - olvasható a közleményben.
Törvény mondja ki, mi nem lehet olcsóbb a magyar árunál
Megszűnik a diszkriminatív árazás például a tej, a tőkehús, a vágott baromfi, a zöldség és gyümölcs termékek kereskedelmében a hétfőn elfogadott és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által is támogatott, a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvénymódosításnak köszönhetően.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
