|
| Forrás: Flickr/Perspecsys Photos |
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2011 után megismételt országos felmérése a 16 évesnél idősebb hazai középiskolások szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakkal és a hamisított termékekkel kapcsolatos attitűdjeit és használati szokásait, valamint a termékhamisításra vonatkozó tapasztalatait vizsgálta 235 középiskola bevonásával.
Büntetnék is
A kutatás adatai alapján a középiskolások több mint fele (58%) jelenleg úgy gondolja, hogy jól azonosítható az interneten, hogy mi a legális és az illegális tartalom. Majdnem kétharmaduk (60 százalékuk) pedig büntethetőnek tartja a szerzői művek (zene, film, könyv) engedély nélküli másolását és terjesztését. Ennek ellenére csak minden második diák (50%) törekszik arra, hogy törvényes úton szerezze be a fogyasztani kívánt tartalmakat. Azonban ennél valamivel magasabb azok aránya (56%), akik a korábban letöltött tartalmak utólagos megvásárlására sem hajlandóak.
Iskolában oktatják a szerzői jogokat
A diákok internetes letöltési gyakorlatával kapcsolatban Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese kiemelte: „A középiskolások minden eddiginél nagyobb (27 százalékos) arányban tanulnak a szerzői jogról az informatikai vagy számítástechnikai tanórákon. Erre azért is van nagy szükség, mert az említett korosztály háromnegyede még egyszer sem fizetett internetes letöltésért. Ugyanakkor pozitív eredménynek tartjuk, hogy diákok nagy többsége (78%) ma már törvénytelennek ítéli meg a fájlmegosztó oldalak használatát”.
Film és zene
Az interneten elérhető tartalmak közül változatlanul a zenék és a filmek a legkeresettebbek (88%, illetve 82%), játékokat pedig a diákok 42 százaléka keresi. Utóbbinál egyébként jelentős nemek szerinti eltérés tapasztalható: míg a férfiak körében ez az arány 63%, addig a nők esetében ez csak 21%. A filmeket kereső diákok 43 százaléka egyaránt alkalmazza a streamelés (egyidejű, folyamatos adatátvitellel nézhető) – és letöltés technikáit, ugyanakkor az utóbbi forma fokozatos háttérbe szorulását jelzi, hogy a 2011-es 78 százalékról idén 63 százalékra csökkent a filmeket letöltő diákok aránya.
A streamelt filmek elsődleges forrásai a nagy videómegosztó portálok, melyeket a diákok 75 százaléka vesz igénybe. 2011-hez képest az ismert ingyenes videómegosztók (pl. Youtube, Inda) látogatottsága 56 százalékról 75 százalékra növekedett a streamelők körében, míg a filmekre szakosodott, ingyenes oldalaké 78 százalékról 70 százalékra csökkent.
A streaming útján történő zenehallgatásban szintén a Youtube tölt be domináns szerepet (90 százalék), ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy az idén megkérdezett diákoknak már 12 százaléka hallgat zenét szakosodott fizetős oldalakon, ami 2011-ben még mindössze 1 százalék volt.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
